Múlt héten arról olvashattunk a Horvátországi Magyar Naplóban, hogy a Magyar Egyesületek Szövetsége létrehozta Zágrábban a Horvátországi Magyar Kisebbségi Tanácsok Országos Koordinációját.
A főszerkesztő azt is hozzátette, hogy mivel a MESZ főlényes győzelmet aratott (én is hozzátehetnénk, hogy hol, a Holdon?), nem is volt egy pillanatig sem kétséges, hogy vajon ki alakíthatja meg.
Elmondanám akkor az olvasóknak és a Napló főszerkesztőjének, hogy nekem viszont vannak kétségeim, amelyeket törvények támasztanak alá, és nem értem, hogy a MESZ miért akarja ezeket folyton megszegni?
Horvátországban a magyarság 12 megyében választ kisebbségi képviselőt és tanácsot. A 12 megyéből 2011-ben 6-ban a MESZ, 5-ben a HMDK és egyben a két szervezettől független zágrábi Ady Endre Kultúrkör nyert. A MESZ ezt olyan fölényként élte meg, mint a parlamenti választásokon aratott „fölényes” győzelmet, ahol Sója mindössze 150 szavazattal nyert, vagyis 3 százaléknyi a különbség, mégis erre hivatkozva 65:35 arányban határozta meg a két ernyőszervezet közötti anyagi támogatási viszonyt.
A MESZ arra hivatkozik, hogy a 12 megyéből kilencben csak képviselőt választanak, háromban pedig tanácsot. Ezért ők úgy gondolták, hogy mivel a három tanács egyikében is több ember ül, mint az összes többi megye képviselője, ők sutba vághatják a törvényi szabályozást, és a saját kényük-kedvük szerint alakíthatnak országos koordinációt.
A kisebbségi alkotmányerejű törvény 34. cikkelye kimondja, hogy a megyei képviselők teljesen egyenrangúnak számítanak a megyei tanácsokkal, amit figyelembe kell venni többek között az országos koordináció megalakításánál is. És emiatt az országos magyar koordináció megalakulásához a 12 megye közül legalább hét képviselőinek asztalhoz kell ülniük. De ha nem hisznek az alkotmányerejű törvénynek, itt van az Igazságügyi Minisztérium tavaly december 5-én keltezett levele, amelyet a minisztériumi államtitkár írt alá, és ez áll benne: „Horvátország területén a magyar kisebbségi tanácsok és kisebbségi képviselők koordinációja abban az esetben alakítható csak meg, ha az alapításban legalább a fele a megválasztott tanácsoknak és kisebbségi képviselőknek részt vesznek , azaz, ha az alapításról szóló megállapodást legkevesebb hét, a 12 megválasztott tanács és kisebbségi képviselők közül aláírja.”
Ezek szerint a MESZ nem alapíthatta meg az Országos Koordinációt, és azt valószínűleg nem is fogják tudni bejegyeztetni, még akkor sem, ha azt Sója kéri. Ugyanis ha a törvényhozók maguk sem tartják be a törvényeket, amelyeket maguk hoznak meg a száborban, hogy fogják betartatni őket?
Oszlassunk el még egy tévedést. A Napló főszerkesztője vagy tudatlanságból, vagy a félrevezetés szándékával a következőket írja: „Mint ismert, egy hónappal ezelőtt a horvát kormány javaslatára a Szábor módosította a kisebbségekről szóló törvényt, s ezáltal lehetőség nyílt meg a kisebbségi közösségek előtt, hogy megalakítsák koordinációjukat.”
Nem azért módosították a törvényt, hogy három megye létrehozhassa a koordinációt, hanem azért, hogy a kisebbségi tanácsok és képviselők a minisztérium végzése nélkül is megalakíthassák a szóban forgó testületet (mivel erre a minisztériumnak most nem volt kapacitása, és nem akarták tovább húzni az időt).
Ebből is látszik, hogy a MESZ minden áron és folyamatosan arra törekszik, hogy olyan győzelmet igazoljon magának, ami valójában nem is létezik.
