Az aradi tizenhármak kivégzésének napja történelmünk egyik legszomorúbb napja. A 170 évvel ezelőtti eseményekről mindenütt megemlékeznek a magyarok, éljenek a világ bármely pontján. A mártírok emléke előtt mi, horvátországi magyarok is tisztelegtünk.
A magyar kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten agyonlőtt gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának a vezetőjére emlékezünk. Mi, horvátországi magyarok is rendszeresen megemlékezünk múltunk ezen szomorú eseményéről.
A HMDK központi megemlékezése Bellyén
A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) központi megemlékezésére idén is Bellyén került sor. A szervezet tagjai három évvel ezelőtt székházuk udvarán elültették az emlékezet fáját, melynek tövében emléktáblát helyeztek el a 13 hős tiszteletére. A céljuk az volt, hogy egy olyan élő, az élet folytonosságát hordozó emléket állítsanak, mely hosszú éveken át őrzi és emlékezteti a jövő nemzedékeit a vértanúk önfeláldozásának semmi máshoz nem hasonlítható dicsőségére. Az idei megemlékezésre Szlavónia és Baranya minden magyar településéről érkeztek résztvevők, hogy leróják kegyeletüket mindazon hősök előtt, akik életüket adták a magyar szabadságért.
– Az Aradon kivégzett tábornokok hazaszeretete példaértékű, hiszen életüket adták a hazájukért és a magyar nemzet szabadságáért, amire 170 év távlatából szomorúan, de büszkén emlékezünk. Nekünk, horvátországi magyaroknak az 1848-49-es szabadságharc azért is fontos, mert ez volt az utolsó olyan mozzanat a történelemben, amikor a birodalmak egymás ellen tudták fordítani a horvát és a magyar nemzetet. Nekünk arra kell törekednünk, hogy többet ilyen ne történjen meg, és a nagyhatalmak ne állhassanak a két nemzet közé – mondta beszédében Jankovics Róbert parlamenti képviselőnk, a HMDK elnöke.
A megemlékezésen jelen volt Gárdos Béla, Magyarország eszéki konzulja is.
Vörösmarton egy régi szokást elevenítettek fel
Vörösmarton és Csúzán mindig is erős volt 1848 szelleme és a Kossuth-kultusz. Ennek hatására a vörösmarti pincesorokban a 19. század végére kialakult egy szokás, mely az aradi vértanúkhoz kötődik. Október 6-án a szőlősgazdák kihelyeztek egy kancsó bort a pincéjük elé, valamint egy papírt és egy tollat. Az a járókelő, aki le tudta írni legalább három vértanú nevét, tölthetett magának a borból. Ezt a szokást elevenítették fel idén a vörösmartiakkal közösen a Hegyalja Ifjúsági Egyesület tagjai. A helyszín is jelképes volt, ugyanis mindezt a Kossuthot száműzetésében meglátogató Béni Izsák egykori pincéje előtt tették, mely ma az Angyal család tulajdona. A megemlékezőket Hordósi Dániel, az egyesület elnöke köszöntötte, majd Andócsi János beszélt a vértanúk történelmünkben betöltött szerepéről.
– A Hegyalja Ifjúsági Egyesület számára mindig is nagyon fontos volt a nemzeti emlékezet és a nemzeti öntudat ápolása. Ennek szellemében döntöttünk úgy, hogy felelevenítjük ezt a régi szokást azzal, hogy most mind a 13 tábornok nevét felírtuk a papírra – mondta Hordósi Dániel, a Hegyalja Ifjúsági Egyesület elnöke, aki hozzátette, különösen örül, hogy egy ilyen jelképes helyszínen emlékezhettek meg az aradi hősökről, és ezúton is szeretné megköszönni az Angyal családnak, hogy rendelkezésükre bocsátották borospincéjüket.
A megemlékezés a HMDK támogatásával valósult meg.
