Herceg János Leányvári levelek című művében olvashatunk róla, de a Vörös Márta-mondában is szerepel a kiskőszegi Leányvár, amely a Duna-parton állhatott valamikor. De vajon tényleg létezett, vagy csak mese? Ez került most az eszéki régészek érdeklődésének középpontjába. A téma iránt Juhász Bálint, a kiskőszegi borászok érdekvédelmi szervezetének elnöke is érdeklődik. Miután egy 19. század végi rajzra bukkant az interneten, felkereste a szakembereket, hogy együtt kutassanak a várromok után.
A Vasárnapi Újság című budapesti lap 1893-ban megjelent, digitalizált számában közölt, Kiskőszegről (Batina) szóló helységismertető cikk ragadta meg Juhász Bálint figyelmét, pontosabban az íráshoz mellékelt korabeli rajz, melyen Leányvár romjai láthatók, háttérben a Karasicával és a Duna-kanyarral.
A valósághű rajzzal felkereste az eszéki régészeti múzeumot. Kellemes meglepetésként érte, hogy fél órán belül válaszoltak is neki a szakemberek, mondván, érdekli őket a téma, ami köreikben is éppen aktuális volt, és vitákat folytattak egymás között Leányvár létezését illetően.
A mondai hagyomány szerint Vörös Márta volt Leányvár úrnője
A kérdés több dolog miatt is érdekes, hiszen Leányvár fennmaradt a szájhagyományban, de írásos emlékekben is. Szorosan összefügg Vörös Márta legendájával, így írnak róla az említett cikkben: „Képünk előterében egy várrom utolsó maradvány-fala áll, némán tanúskodva a fölötte elviharzott zivataros időkről. A Mátyás korabeli Leányvár romja ez, melynek úrnője a monda szerint nagy kegyetlenséggel uralkodott e vidék népe fölött.” Majd a folytatásban idézik a mondát. Baranyai Júlia Vízbe vesző nyomokon című könyvében is részletesen olvashatunk Orbassy Mártáról, aki sanyargatta az itt élőket. A nép panaszát meghallva igazságos Mátyás királyunk elindult, hogy megbüntesse Mártát, aki a király elől menekülve „az egyik várfokra rohant, és mielőtt elérhették volna, az alant hömpölygő Duna habjaiba vetette magát.” Baranyai Júlia Kardos Kálmán A magyar múlt országútjai című történelmi elbeszélései (Budapest, 1943) alapján közölte a mondát, melyhez a következőket fűzte hozzá: „Adataink azt bizonyítják, hogy a kiskőszegi várat valóban az Orbassy-család bírta egy időben, de a vár 1327-ben a szekcsői Hercegh Péteré, aki itt Sz. Szalvátor tiszteletére pálos kolostort alapított, amely 1333-ban még fennállt. A Leányvárról nevezett rom, s mellette a kolostor omladékai nemrég láthatók voltak.”
A hónap elején expedíciót szerveztek a vár helyének felkutatására
Írásos említések tehát vannak, a régészek viszont eddig nem találtak arra utaló nyomokat, hogy itt valóban vár állott.
– Ez pedig azért furcsa – mondja Bálint –, mert Kiskőszeg területén a vaskorban, de jóval később, Diocletianus idején is állt erődítmény. A régészek szerint Kiskőszegnek ideális a fekvése ahhoz, hogy várat építsenek, s ezzel nemcsak a vaskorban és a késő római korban, hanem a középkorban is tisztában voltak.
Többek között ezekről beszélgetett egy évvel ezelőtt az eszéki szakemberekkel, felmerült egy kutatóexpedíció ötlete is Leányvár helyének a meghatározására.
A terepmunkát mostanra sikerült megszervezni, a hónap elején került rá sor, minután megkapták a minisztériumi engedélyt. A program során, melyben a szakemberek mellett részt vett Bálint és Sipos Sándor, a Darázsi járás elöljáró-helyettese is, bejárták a feltételezett területet, és, mint utólag kiderült, az erőfeszítés nem volt felesleges.
– Megtaláltuk azt a pontot, ahol a képet rajzolták. Hihetetlen a hasonlóság a rajz és a valós táj között, ennek köszönhetően leltük meg azt a dombot is, melynek tetején (a képen) a várrom látható. Voltunk ezen a dombon is, ami közvetlenül a valamikori kőfejtő mellett található – mondja Juhász Bálint, hozzátéve, a felszínen sajnos nem találtak semmit.
A régészek szerint további kutatásokra van szükség, ehhez pedig újabb engedélyek kellenek, illetve a szúrós, bokros terület megtisztítása, mielőtt elkezdenék a tényleges munkát.
Azzal kapcsolatban, hogy milyen eredményekre számítanak, Bálint elmondta, ha valóban létezett Leányvár, előbb-utóbb meg kell találniuk a nyomokat. Aggasztó tény viszont, hogy ha az erőd pontosan ott volt, ahova a kőfejtőt telepítették jóval később, akkor a bányamunka során szinte biztos, hogy megsemmisültek a vár alkotóelemei is.
Ezek tehát azok a kérdések, amelyekre választ kaphatunk a további kutatásokból, amikre Bálint reményei szerint sor is kerül. Keresni van mit, hiszen rendkívül gazdag történelmi múlttal rendelkező vidék a miénk.
