A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének március 15-ei központi ünnepi rendezvénysorozata szombat délután Csúzán kezdődött koszorúzással, majd a várdaróci kultúrotthonban alkalmi műsorral tisztelegtünk történelmünk egyik mérföldköve előtt. Az ünnep szónoka Potápi Árpád János, a budapesti Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára volt, aki beszédében azt hangsúlyozta, hogy szabadságszerető nép lévén kiállunk ezeréves értékeink, keresztény kultúránk mellett.
Tisztelet 48-as hőseinknek
A magyar szabadságharc százada olyan időszak volt, amikor nem volt ritkaság, hogy falusi lelkészek is tudóssá képezték magukat, s ha a hazaszeretet úgy diktálta, nemzetük szabadságáért akár kardot kötöttek. Közéjük tartozott Ács Gedeon, Bellye szülötte és Csúza lelkésze.
Ács Gedeon nemcsak pénzt gyűjtött a forradalom megsegítésére, nemcsak szónoklataival biztatta híveit, hogy vegyenek részt a Habsburgok elleni harcban, hanem személyes példát is mutatott: beállt a harcolók közé, tábori lelkészük lett. A szabadságharc végnapjait látva úgy határozott, hogy inkább a menekülőkhöz társul, mintsem vállalja a megalázó börtönbüntetést. Tízéves száműzetés után tér haza szülőföldjére, ahol a csúzaiak lelkésze lett, és haláláig fáradozott a kis közösség szellemi felemelkedéséért.
Tetteivel a horvátországi magyarok tiszteletét is kiérdemelte, és minden évben március idusán a HMDK központi rendezvénye keretében összegyűlünk sírjánál, hogy emlékezzünk rá, emlékezzünk hazaszeretetére, példamutató életvitelére, mely mindenkor a megmaradás sarokköve lehet a horvátországi, drávaszögi magyarság számára.
Síremléke előtt két helyi kislány Fica Lili és Glória énekével kezdődött a megemlékezés, majd Varga György csúzai lelkipásztor idézte föl nagy elődje tetteit és érdemeit. Ezt követően a magyar egyesületek, szervezetek képviselői mellett a magyar nemzetpolitikai államtitkárság, a zágrábi magyar nagykövetség, az eszéki magyar főkonzulátus képviselői helyezték el koszorúikat a síremléknél.
Kossuth Lajos máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848–49-es forradalmat és szabadságharcot. A Drávaszögben egyedül Csúzán van emlékműve. Az obeliszket 1897-ben avatták föl, a 12 méteres emlékoszlopon egy Kossuth Lajost ábrázoló színes domborművet helyeztek el. Az obeliszk 1919-ben a bevonuló szerb csapatok áldozatául esett, de a domborművet megmentették. Miután felújították, 1991. március 16-án a falu kultúrotthonában kapott helyet, azóta ez a március 15-ei megemlékezések másik fontos helyszíne.
Az ünnepség résztvevői itt is főhajtással és koszorúzással – amelyet Pasza Árpád, a HMDK tiszteletbeli elnöke, az 1991-es emlékműavatás egyik főszereplője „vezényelt le” – fejezték ki tiszteletüket.
Ünnepi műsor és szónoklatok
A HMDK központi rendezvénysorozata Várdarócon folytatódott. A zsúfolásig megtelt kultúrotthon nagytermének közönségét Jankovics Róbert, a HMDK elnöke köszöntötte. Ünnepi beszédében a Horvátország területén született 48-as hősöket emelte ki. A nagy elődöktől ránk hagyományozott örökség pedig kötelez bennünket, hogy továbbra is merjünk magyarnak megmaradni. A mai fiataloknak is tudniuk kell, milyen vívmányokat értek el elődeink, és azokat meg kell tudniuk védeni – fogalmazott.
„Azért dolgozunk, azért küzdünk nap mint nap, hogy ez a közösség fennmaradhasson, és ebben folyamatos támogatást kaptunk a magyar kormánytól, amely nélkül nem biztos, hogy ma ilyen szép számban itt lehetnénk” – emelte ki Jankovics.
Az ünnep szónoka Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkár volt, aki többek között elmondta, hogy szabadságszerető nép lévén kiállunk ezeréves értékeink, keresztény kultúránk mellett. „Valljuk ma is, hogy szülőföldünkön mi határozzuk meg, hogy miképpen éljünk” – mondta. Hazánk a mi tulajdonunk – húzta alá.
– Annak, hogy Horvátországban kezdődött el a magyar kormány 48-49-es megemlékezés-sorozata, szimbolikus jelentősége van, hiszen talán az egyik legkisebb magyar közösségről van szó a drávaszögi magyarság tekintetében – mondta. „Ez az egyik legrégebbi magyar közösség, hiszen a honfoglalás kora óta élnek itt, és ugyanaz a magyar közösség él itt folytonosan, itt, ezekben a falvakban. Nagyon fontos az, hogy minden nemzetrészt számon tartsunk, és minden magyar embert számon tartsunk, bárhol is éljen a világon. Így számunkra a horvátországi magyarság is nagyon fontos, az egész magyar nemzetnek is nagyon fontos, és az ő támogatásuk, megóvásuk egy fontos nemzetpolitikai feladat” – fogalmazott az államtitkár.
Kiemelte, hogy a 2010-ben megkezdett munkának egyik célja a külhoni magyarság talpra állítása volt. Arra törekedtek, hogy helyreállítsák a megszakadt kapcsolatokat, a megmaradásért harcoló külhoni magyar közösségek erejét kipótolják, fenntartsák a sokszor már csak szívvel és lélekkel működtetett szervezeteket. Majd köszönetet mondott, hogy ebben a munkában mindig szilárd partnerként számíthattak a HMDK-ra.
Emlékeztetett, hogy felújították a karancsi református templomot, megerősítették a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központot, felépítették a dályhelyi kultúrotthont és átadták a várdaróci tájházat. Fontos eredményként említette, hogy a héten a magyar Országházban aláírták a magyar-horvát kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyvét, amely alapján új beruházások valósulhatnak meg. „Az elindult gazdaságfejlesztési támogatásokkal pedig nem csak a megmaradásra, de a gyarapodásra is lehetőséget kapott ez a közösség” – fogalmazott Potápi Árpád János.
Az ünnepség résztvevőihez szólt Magyar József zágrábi nagykövet is, kiemelve, hogy idén ünnepeljük a magyar-horvát kiegyezés 150. évfordulóját.
Az ünnepi beszédek után egy színvonalas alkalmi összeállítással idézték meg 1848. március idusának legfontosabb mozzanatait. A műsorban közreműködött az újbezdáni Szivárvány népdalkör és Kubikos zenekar, Dobó Lilla, Molnár Ljubić Mónika, Molnár Zsuzsanna, Rómer Edina, valamint a szentlászlói és csúzai népi táncosok.
Az ünnepi megemlékezés vendége volt Pirityiné Szabó Judit, a nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője és De Blasio Antonio eszéki magyar főkonzul is.
