A reformáció kezdetének 500. és a magyar református egyház megalakulásának 450. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést múlt szombaton a várdaróci református templomban.
Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes és egyetemi tanár 1517. október 31-én tűzte ki tételeit a wittenbergi vártemplom kapujára, amivel kezdetét vette a reformáció. Az általa vezetett irányzat lett később az evangélikus, míg a Kálvin János vezette irányzat a református egyház alapja. A reformáció kezdetének 500. és a magyar református egyház megalakulásának 450. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést múlt szombaton a várdaróci református templomban, ahol ifjabb Csáti Szabó Lajos helyi református lelkész köszöntötte a híveket és a vendégeket.
Lapunknak nyilatkozva elmondta, a reformáció számos vívmánya közül az egyik legfontosabb, hogy a nép nyelvén kezdték hirdetni az igét.
– Mi, horvátországi magyarok is hálát adhatunk, hogy református gyülekezeteinkben ékes anyanyelvünkön beszélnek a lelkészek – mondta ifjabb Csáti Szabó Lajos.
Vidékünkön Sztárai Mihály kezdte terjeszteni a reformációt 1544-ben. Hittérítő munkájának köszönhetően alig hét év alatt 120 gyülekezet alakult Szlavóniában és a Drávaszögben, rövid időn belül szinte minden magyarlakta település a reformáció híve lett. A drávaszögi magyarság számára a 16. században megjelenő reformáció meghatározó történelmi változásnak számított, mivel lehetővé tette a magyarság szellemi felemelkedését és megmaradását.
Az ünnepi istentiszteletet Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke szolgáltatta. Az egybegyűlteket Đuro Hranić diakovár-eszéki érsek is köszöntötte. Az Alfalusi Vegyes Kar énekeivel, Bíró Roni pedig hegedűjátékával tette tartalmasabbá a reformációs megemlékezést.
A hit megtartó erejéről beszélt dr. Huszár Pál egyháztörténész, műfordító és tanár, a református zsinat világi elnöke és dunántúli főgondnoka.
– A reformáció a kultúrán, az iskolarendszeren, a könyvnyomtatáson keresztül a magyarság nemzetmegtartó erejévé vált, tehát abban, hogy a Kárpát-medencében ma magyarul beszélünk, jelentős szerepe van a reformációnak – mondta el lapunknak dr. Huszár Pál.
Hozzátette, őszinte örömmel jött ide, a „végeken” tevékenykedő nemzettársaihoz, hogy erőt, bátorítást sugározzon.
Az ünnepi istentisztelet végén ifjabb Csáti Szabó Lajos köszönetet mondott a HMDK-nak, hogy az egyház tulajdonába visszakerült egykori iskolaépületet felújíttatta és méltó emléket állított a múltnak egy tájház formájában, amit meg is tekintettek, majd egy szeretetvendégséggel zárult a jubileumi összejövetel.
