Horvátország a „könnyített”, költségtakarékos, mindössze négy hétig tartó sorkatonai szolgálat visszaállítását tervezi 2019-től – közölte a Večernji list napilap a múlt héten.
Damir Krstičević védelmi miniszter a lapnak úgy nyilatkozott: a sorkatonai szolgálat ismételt bevezetését a jelenlegi geopolitika és a regionális környezettel kapcsolatos aggodalmak indokolják.
Krstičević ezt nem fejtette ki, de szakértők szerint aggodalomra ad okot, hogy Európának még mindig nincs egységes terve a migrációs válság megoldására, ezért minden ország saját lépéseket tesz állampolgárai védelme érdekében. Zágrábnak Szarajevóval is megromlott a viszonya, egyebek között azért is, mert Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfő egy amerikai lapnak adott interjújában biztonsági kockázatként említette Boszniát, ahova – szerinte – ezrével térnek vissza az Iszlám Állam (IÁ) hadseregében harcoló zsoldosok. A horvát politikusok óvatosan fogalmaznak azzal kapcsolatban, hogy a szomszédos Szerbia miként fejleszti hadseregét, de a helyi sajtó figyelemmel kíséri és folyamatosan beszámol arról, hogy Oroszország és Fehéroroszág milyen harci eszközökkel segíti Belgrádot.
Amennyiben a parlament az idén dönt a javaslatról, kísérleti jelleggel már jövőre megkezdődhet a sorozás, amely közel 30 ezer fiatalt érint majd évente. A sorkötelezettség minden férfi számára kötelező lesz, de önkéntes alapon nők is jelentkezhetnek.
A lap arról is írt, hogy takarékossági okokból egyelőre csak négyhetes szolgálatot tervez a minisztérium. Horvátországban 2008-ban törölték el a kötelező katonai szolgálatot. Mindazonáltal a hat hónapig tartó kiképzés visszaállítása túl drága lenne, főleg az első néhány évben, amikor a teljes infrastruktúrát ki kellene építeni.
A jelenlegi javaslat szerint csak nyáron, június 15-től július 15-ig, valamint augusztus 15-től szeptember 15-ig kellene bevonulniuk a fiataloknak – írta a lap. Így az egész nyári táborozáshoz hasonlítana, és az élelmezésen, valamint a katonák nyári felszerelésén kívül nem lennének pluszköltségek.
A végleges tervek tavaszra készülnek el, és részét képezik majd Horvátország új nemzetvédelmi stratégiájának.
Horvátország 2008-ban szüntette meg a kötelező sorkatonai szolgálatot, a következő évben pedig csatlakozott a NATO-hoz. 2000-ben 43 ezer katona szolgált a hadseregben, ez a szám 2016-ra valamivel több mint 17 ezerre csökkent. Ebből csaknem 14 500-an hivatásos katonák: 19 tábornok, 3117 tiszt, 5327 altiszt, továbbá 5507 katona és 517 katonai szakértő.
A lap emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2004-ben eltörölte a sorkötelezettséget, de több EU-tagország is következetesen kitart a kötelező katonai szolgálat mellett. Ausztriában a parlament 2013-ban a katonai szolgálat fenntartása mellett döntött. A 18 éven felüli férfiaknak hat hónapot kell letölteniük a hadseregben, vagy kilencet kell teljesíteniük civil szolgálatban. Litvániában nemrég állították vissza a kötelező katonai szolgálatot, amely most kilenc hónapig tart. A dánoknak 4, az észteknek és a finneknek 8, a görögöknek 9, a norvégeknek 19, a ciprusiaknak 25 hónapig tartó szolgálatot kell teljesíteniük a hadseregben.
