Kresz Tivadarral beszélgettünk a hazai mezőgazdaság kilátástalan helyzetéről. A sepsei gazdának tízhektárnyi gyümölcsöse és szőlőültetvénye van. Mint mondta, a termésért nem kap annyit a piacon sem, hogy a tetemes művelési költségek mellett a fizetését is megkeresse, így nem látja értelmét a gazdaság folytatásának.
Bár Szlavónia és Baranya remek természeti adottságokkal rendelkezik, földje a gabonától kezdve a kerti kultúrákon keresztül a szőlőig és a gyümölcsig mindent megterem, az állam mégsem biztosít megfelelő feltételeket ahhoz, hogy a mezőgazdaság kistermelői szinten is működőképes legyen.
Évről évre többen hagynak fel a földműveléssel és az állattenyésztéssel, és váltanak foglalkozást, vagy választanak más lakhelyet maguknak.
Kresz Tivadar sem elégedett a jelenlegi helyzettel, hiszen, mint mondta, gazdasága nem jövedelmez annyit, mint amennyit 12 havi átlagfizetés tesz ki.
A sepsei gazda 2000-ben kezdett mezőgazdasággal foglalkozni. Gyümölcsöse és szőlője tíz hektáron terül el. Szilvát, kajszit és barackot termel, szőlőtőkéin pedig olaszrizling, cabernet sauvignon, kékfrankos, tramini és zöldszilváni terem.
Többnyire hárman dolgoznak a gazdaságban – Tivadar, a felesége és az édesanyja. Nagyobb munkák idején, például szüretkor, foglalkoztatnak napszámosokat. Egyébként belőlük hiány van. Folyton a munkanélküliséget emlegetjük, mégis, elmondása szerint, csak kevés fiatal kapható az ilyen jellegű munkákra, pedig 20 kúnás órabért fizet. Hozzátette, az idősebbek viszont, életkorukat meghazudtolva, ügyes és szorgalmas munkaerő.
Az idei évben az időjárás nem volt túl kedvező a mezőgazdaságra nézve, sok termelőt fagykár sújtott, de a jégverés is sok helyütt gondot okozott. A gazdáknak, sajnos, nem csak a természeti csapásokkal kell felvenniük a harcot, ki vannak téve az előnytelen piaci viszonyoknak is. Tivadar is azt tartja a legfőbb problémának, hogy a termelők kedvezőtlen áron kényszerülnek értékesíteni az agrártermékeket. Ő a pélmonostori és magyarországi piacokon értékesíti a gyümölcsöt. Ha el is tudja adni, meglehetősen alacsony áron.
– Szeretek mezőgazdasággal foglalkozni, ebben nőttem fel, de ha a munkám nem nyújt megélhetést számomra, akkor nincs értelme – nyilatkozta lapunknak Tivadar.
Hozzátette, kezdetben jó ötletnek tűnt a gyümölcstermesztés, de a mai tapasztalat birtokában már nem vágna bele.
Az értékesítési nehézségeken túl további problémaként említette, hogy a kistermelőkre sok esetben ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a nagyokra. Példaként hozta fel, hogy a Bellye Rt. ugyanannyit fizet a bor bevizsgálásáért, mint a kistermelő. A gond az, hogy a gazda nem mennyiség után köteles fizetni, hanem borfajtánként. Ezenkívül, tette hozzá, a támogatási rendszer sem működik úgy, ahogy kellene.
– 2000-ben kezdtem gazdálkodni, és lehet, hogy 2017-ben abbahagyom – panaszolja Tivadar.
Hozzátette, mindig optimistán állnak a jövőhöz, várják a pozitív változásokat, de sohasem történik semmi. Véleménye szerint a „felső körökben” lévőknek kellene változtatniuk a gondolkodásukon, ha ez nem következik be, aligha történik javulás a mezőgazdaságban és más gazdasági ágazatokban sem.
