Kétnapos hivatalos látogatásra érkezett szerdán Horvátországba Kövér László, a magyar parlament elnöke. Vukováron horvát kollégájával, Željko Reinerrel, a szábor elnökével megkoszorúzta a város védőinek emlékművét és fát ültetett a két nép közötti barátság szimbólumaként, majd közösen nyitották meg a vukovári Magyar Házat. A házelnök megbeszélést folytatott a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének a vezetőségével is.
Tárgyalást folytatott a HMDK vezetőivel is
Kövér László, a magyar parlament elnöke horvátországi hivatalos látogatását a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének bellyei székházában kezdte, ahol a szervezet vezetői fogadták és tájékoztatták a magyarságot érintő legfontosabb kérdésekről.
A kétórás tanácskozást követően Vukováron Željko Reiner horvát házelnökkel megkoszorúzta a város védőinek emlékművét, és fát ültetett a két nép közötti barátság szimbólumaként.
Eredménye van a tudatos magyar közösségépítő munkának
A két házelnök közösen avatta fel a vukovári Magyar Házat.
Ünnepi beszédében Kövér László Vukovárt az újjászületés 21. századi európai fővárosának nevezte. „Örömmel tölt el a Magyar Ház átadása, ami annak bizonyossága, hogy van újjászületés” – fogalmazott a magyar parlament elnöke, és Dobó István egri várkapitányt idézte, aki szerint egy város ereje soha nem a falakban, hanem a városvédők lelkében rejlik. Szavai szerint így volt ez a jelenkori európai történelem legvéresebb konfliktusában is, amikor a túlerőben lévő támadók az 1991-1995-ös délszláv háborúban gyakorlatilag lerombolták a horvát várost, Vukovárt. Az ostromban 1624 ember vesztette életét – közöttük 52 magyar -, 2500-an megsebesültek és 22 ezren kényszerültek évekre elhagyni otthonukat. A város mára újjászületett, és vele együtt újjászületett a helyi magyar közösség is, a Magyar Ház pedig ennek egyik nagyszerű bizonyítéka – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke. A házelnök elismerését fejezte ki a vukovári és a Vukovár-Szerém megyei magyarság újraszervezői előtt. Kijelentette, hogy Vukováron eredménye van a tudatos magyar közösségépítő munkának, amelyet „nemzeti és keresztény értékeken alapuló hittel és becsülettel a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének képviselői végeznek”. „Magyarország a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségére egy olyan felelős szövetségesként tekint, amely a horvátországi magyarságot szétforgácsolni szándékozó külső és belső erőkkel vívott küzdelem ellenére is hiteles tudott maradni” – fogalmazott.
A házelnök végezetül azt kívánta az ünneplő tömegnek, hogy Vukovár üzenetét mindenki értse meg Európában, hogy a vukovári Magyar Ház váljon a gyarapodó magyarság életerős közösségi központjává, a magyar nemzeti összetartozás megélésének színterévé s egyben a horvát-magyar barátság és sorsközösség újabb jelképévé is.
Željko Reiner horvát házelnök arról beszélt, hogy Horvátország és Magyarország a jószomszédi kapcsolatok példája, főleg ami a kisebbségvédelmet illeti.
„A két ország még 1995-ben megállapodást írt alá a magyarországi horvátok és horvátországi magyarok védelméről, de ami ennél is fontosabb, ez alatt a 21 év alatt végre is hajtottuk az abban foglaltakat, és nem csak üres szavak maradtak a papíron” – hangsúlyozta.
A horvát házelnök megköszönte Magyarországnak, hogy a magyarországi horvátoknak is van képviselete a magyar országgyűlésben. Hozzátette, hogy még elégedettebbek lennének, ha szavazati joguk is volna.
A vukovári magyar ház
Nyolc éve alakult meg a Vukovári Magyarok Egyesülete, amely azóta nagyszerű eredményeket ért el a magyar közösségi élet formálásában, a hagyományok ápolásában. Tánccsoportjuk, énekkaruk működik, magyar nyelvtanfolyamot, rendezvényeket szerveznek. Aktívan részt vesznek a város és a megye kulturális életében. 2013-tól pedig még nagyobb lehetőséget kaptak azzal, hogy saját tulajdonú székházhoz jutottak. A tagság eszköz- és egyéb adományaiból, önkéntes munkájával még abban az évben el is kezdődött a felújítás. A magyar államtól pedig segítséget is kaptak, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a ház megvásárlásán túl egymillió forintot adott a felújításra is. Az anyaországi támogatás azóta is folyamatos, ezenkívül a Bethlen Gábor Alapkezelő pályázati lehetőségeit is igyekeznek/igyekeztek kihasználni annak érdekében, hogy a vukovári és a megye magyarsága számára is jelentős épületben méltó körülményeket alakítsanak ki.
A vukovári magyarok munkáját a városi vezetés is elismeri, így terveik megvalósításában is segíti őket: tavaly az Újjáépítési és Fejlesztési Alapból az ún. magyar etnokonyha létrehozására 450 ezer kúnát ítélt meg számukra. A munkálatok idén fejeződtek be. A konyha bemutatóteremként is funkcionál majd, és a város turisztikai látványosságai közé is bekerül. Ezzel az volt a céljuk, hogy a szomorú háborús látnivalók mellett a város és a városban élő kisebbségek hagyományait is megismertessék az idelátogatókkal.
Kövér László csütörtökön Zágrábban tárgyalt Željko Reinerrel, Tihomir Orešković kormányfővel és Miro Kovač külügyminiszterrel.
Az Országgyűlés elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta: azt szeretné, ha a két ország vezetői a jövőben nem csak úgy tudnának tárgyalni egymással, mint két stratégiai partner, hanem mint két barát, amire a múltban már volt példa. Ugyanakkor hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy a még függőben lévő vitás ügyeket ne úgy rendeznék, hogy ki-ki a maga nemzeti ügyeit próbálja meg érvényesíteni. Kövér László szerint azonban ehhez korrekt, egymást tisztelő hangnemre van szükség – ami nem volt jellemző az elmúlt időszakra – és egy kompromisszumkész tárgyalássorozatra. (mt/MTI)
>
