A Hegyalja Magyar Ifjúsági Egyesület megemlékezést szervezett Csúzán az 1944-45-ös délvidéki vérengzés drávaszögi magyar áldozatai tiszteletére. Megkoszorúzták a 2. világháború csúzai áldozatainak emléktábláját, majd dr. Horvát László tartott előadást Magyar áldozatok és a magyarság „vándorlásai” Horvátországban a 2. világháború végén és után címmel.
A Hegyalja Magyar Ifjúsági Egyesület azzal a céllal alakult három hónappal ezelőtt, hogy összefogja a Hercegszőlősi járás magyar fiataljait, illetve hogy különböző kulturális és sportprogramokat szervezzen.
Szombaton megemlékeztek Csúzán a délvidéki vérengzés drávaszögi magyar áldozatairól. 1944-45 fordulóján a Délvidékre bevonuló partizán csapatok több tízezer magyart öltek meg a Vajdaságban, illetve a Drávaszögben.
– A rendszerváltás óta nyíltan beszélhetünk arról, hogy mi is történt 1944-45 fordulóján. Ártatlan emberek ezrei haltak meg csupán azért, mert magyarok voltak, ezt a tragédiát nem szabad elfelejtenünk. Fontosnak tartom, hogy a fiatalokat is felvilágosítsuk a történtekről, hiszen nap mint nap elmennek a csúzai emléktáblák előtt, de kevesen tudják, hogy kiknek állítottak ezekkel emléket – mondta Hordósi Dániel, a Hegyalja elnöke.
A résztvevők az Ács Gedeon téren gyűltek össze, a két világháború csúzai katona halottai és civil áldozatai tiszteletére emelt emléktáblánál, ahol Varga György lelkipásztor szólt az egybegyűltekhez, majd Jankovics Róbert, a HMDK ügyvezető elnöke. De Blasio Antonio eszéki magyar főkonzul, valamint a Hegyalja Magyar Ifjúsági Egyesület fiataljai elhelyezték az emlékezés koszorúit.
A csúzai kultúrotthon könyvtártermében dr. Horvát László tartott előadást Magyar áldozatok és a magyarság „vándorlásai” Horvátországban a 2. világháború végén és után címmel.
A vajdasági származású zágrábi professzor előadásának anyagát levéltári kutatás során gyűjtötte össze, de nagy segítséget jelentettek számára a falvak emléktáblái is, illetve a hozzátartozók beszámolói. Kutatása bebizonyította, hogy az 1944-45-ös délvidéki vérengzésnek Horvátországban sokkal több áldozata volt, mint amennyiről eddig tudtak – közel 900 áldozatról tudnak név szerint, de a valós szám ennek háromszorosa is lehet. A Drávaszögön kívül rengeteg áldozat volt Szlavóniában és Zágráb környékén is. A volt Jugoszlávia területén mindössze 42 magyart ítéltek el háborús bűnösként, de 40 ezret ártatlanul, tárgyalás nélkül végeztek ki.
{fcomments}
