Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk mindig aktuális téma, főleg ahogy egyre közelebb kerülünk hozzá. De vajon mindenki tisztában van-e a csatlakozás előnyeivel és hátrányaival? Milyen változásokkal lesznek kénytelenek szembesülni a nem kiváltságos emberek milliói? És vajon igaz-e a hír, hogy a belépéssel együtt drágulás is várható?
Sajnos utóbbinak elég nagy a valószínűsége.
Nézzük először az előnyeit. Ahogy belépünk az EU-ba, azonnal megszűnik a vámkötelezettség, szabadon közlekedhetünk az országhatárokon. Nem fordul majd elő többet, hogy nem engedik át a zenészeket a lagziba vagy a rendezvényekre, hogy a vendégszereplésre érkező népi tánccsoportokat személyenként be kell jelenteni a rendőrségen, és 2013 júliusa után munkavállalási engedélyt sem kell kiváltaniuk az idelátogató előadóművészeknek ahhoz, hogy felléphessenek. Aki rendezvényszervezéssel foglalkozik, vagy művelődési egyesületet vezet, csak az tudja, hogy ez milyen papírmunkával jár és mennyire időigényes.
Továbbá: minden horvát állampolgár egy euróval alapíthat céget bármelyik uniós országban. Magyarországon, de Németországban is. Gondolom, hogy ilyenek nem jönnek létre ezrével, de ezt is az előnyök között tarthatjuk számon, hiszen lesznek, akik élni is fognak vele. Előnyként jelölték meg például azt is, hogy bárki bármilyen sérelemmel az Európai Bírósághoz fordulhat. Ami egyáltalán nem mellékes dolog a hazai bíróságok legendás „hatékonyságának” ismeretében. A legtöbb előnyre mindenképpen a vállalkozók, a cégek tesznek szert a csatlakozással.
De mivel jár ez majd számunkra, „hétköznapi” emberek számára?
Hazánknak az EU-ba lépést követően több előírásnak is eleget kell tennie, köztük számos olyan is van, amelyek jelentősen befolyásolni fogják majd mindennapi életünket. Számítanunk kell a kenyér, a tej, a könyvek és a gyógyszerek drágulására, ugyanis az EU nem engedélyezi a nullás PDV-t (egyedül a hét régebbi tagországnak), így Horvátországnak is be kell vezetnie a legalacsonyabb adót, vagyis az 5 százalékost a már említett termékekre. Általános forgalmi adót kell majd fizetnünk a mozijegyre is, és még a honvédők is kénytelenek lesznek PDV-t fizetni autóvásárláskor, ami alól eddig fel voltak mentve. Adókötelesek lesznek az egyházak is, amennyiben profittermelő szektoruk is van, szolgáltatásaikat pedig le kell számlázniuk, de a külföldről kapott donációk után is adót kell fizetni.
2015-től az építési területek után is fizetni kell majd PDV-t, ami jelentősen megnöveli majd az ingatlanok árát.
És lesznek egyéb nemszeretem változások is, amelyeket a saját bőrünkön fogunk majd érezni. És akkor elmondhatjuk majd például vajdasági barátainknak, milyen is eu-s állampolgárnak lenni…
