Idén ünnepli fennállásának 80. évfordulóját az Eszéki Rádió, amely az egykori Jugoszlávia területén elsőként sugárzott magyar nyelvű műsort.
A magyar nyelvű rádiózás múltjáról
Az eszéki rádió 1945 áprilisában kezdett magyar nyelven sugározni, de az állandó jellegű magyar adás csak később indult el. A műsor kezdetben magyar nyelvre fordított horvát hírek felolvasásából állt. Kezdetleges, rögtönzött adások voltak ezek, meghatározott séma nélkül, amelyek idővel bővültek és fejlődtek, valamint a munkatársak száma is gyarapodott.
A műsorok idővel mind színvonalasabbá váltak, a napi tájékoztató programok mellett volt ifjúsági, mezőgazdasági és kívánságműsor is. A rádiónak külön magyar népi zenekara is alakult.
Amikor az Újvidéki Rádió is megkezdte magyar műsorának sugárzását, többen átkerültek Eszékről a vajdasági székvárosba, ezért csökkent az eszéki rádió magyar nyelvű műsorainak a száma. Ekkor már csak napi tizenöt perces, vasárnaponként félórás magyar nyelvű adásokat sugárzott a rádió.
A nyolcvanas években elérték, hogy három állandó és három külsős munkatárssal dolgozhattak. A műsoridő 25 percre bővült, a vasárnapi magazinműsor 30 perces volt.
„Visszatekintve elmondható, hogy az 1970-es évektől a háború kitöréséig, vagyis 1991-ig tartott a magyar rádiózás aranykora” – nyilatkozta lapunknak egy korábbi interjú alkalmával Kovács Irén, aki évtizedeken keresztül szerkesztette a műsort.
Az eszéki rádió magyar nyelvű adásának sugárzása a honvédő háború alatti években sem szűnt meg, nagyon fontos összekötő szerepe volt a Baranyában (Drávaszög) rekedt magyarsággal: a rádió munkatársai rendszeresen felolvasták a megszállt területekről menekültek otthon maradt családtagjainak, barátainak szóló üzeneteket.
A magyar nyelvű adás jelenleg két állandó szerkesztővel működik, Kutin Dániellel és Golub Máriával. Napi 25 perces adást készítenek, amely mindennap 19 óra 5 perckor kezdődik és 19 óra 30 perckor ér véget.
Magyarságunk kulturális és közéletének eseményeiről tudósítanak (ma is)
– A horvátországi magyarság kulturális és közéletének eseményeiről, művelődési rendezvényeiről tudósítunk műsorainkban, de foglalkozunk mezőgazdasági témákkal is, és vállalkozóink nehézségeivel, elért sikereivel is – nyilatkozta lapunknak Kutin Dániel, aki közel húsz éve áll a magyar nyelvű rádióműsor szolgálatában, bizonyára olvasóink közül is sokan ismerhetik, sokakkal készített már interjút.
A munka náluk is stúdiózásból és terepmunkából áll – folytatja –, a terepen készített anyag feldolgozása, szerkesztése is kettőjük feladata.
– A műsor szerkesztésén régen nagyobb csapat dolgozott, volt, hogy hatan is részt vettek a munkában. Jobban feloszthatták egymás között a feladatokat, s ezzel együtt több időt és figyelmet szentelhettek egy-egy témának. Ebből a szempontból most nehezebb a dolgunk, sietősebbek a terepmunkák, nincs idő személyesebb hangvételre, új kapcsolatok kiépítésére. Ettől függetlenül azt gondolom, a rádiózás egy csodálatos szakma, főleg annak, aki szereti az embereket, akit érdekel, hogy mi zajlik körülötte. Én horvát közegben nőttem fel és most is Eszéken élek, úgyhogy én még nagyobb értékként tekintek a munkámban arra, hogy vidéken magyarok között lehetek – mondta Kutin Dániel.
A műsor szerkesztői között egyik elődje nem más, mint az édesanyja, Kutin Zsuzsanna volt, akitől sokat „ellesett”, sokat tanult, róla ragadt át rá is a rádiózás szeretete.
A magyar nyelvű rádióadás a kisebbségi identitás szempontjából is jelentőséggel bír, szerkesztőinek köszönhetően szerezhetnek tudomást a többségi nemzethez tartozók rólunk, de ugyanúgy az anyaországban élők is – hiszen az Eszéki Rádió adása még Pécs felett is fogható – magyarságunkról és arról a gazdag, színes, értékteremtő munkáról, amely közösségeinkben folyik.
