KMKSZ-közgyűlés: Soha nem volt olyan nagy szükség a határozott, megalkuvás nélküli érdekképviseletre, mint a jelenlegi ukrajnai helyzetben

0
14
OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) múlt szombaton Ungváron tartotta XXX. közgyűlését, amelyen a küldöttek a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzetét értékelték és jövőbeni kilátásait vázolták. Az eseményen a HMDK képviseletében Andócsi János alelnök vett részt.

Beszámolójában Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képviselője az elmúlt három évtized tevékenységét értékelve azt hangsúlyozta, hogy a szövetség végig következetesen képviselte a kárpátaljai magyarság érdekeit, és ezt fogja tenni a jövőben is, hiszen –  mint fogalmazott – soha nem volt olyan nagy szükség a határozott, megalkuvás nélküli érdekképviseletre, mint a jelenlegi ukrajnai helyzetben. Erre a helyzetre jellemzőnek és elképesztőnek nevezte, egyben határozottan elítélte, hogy az ukrán hatóságok megtagadták a belépést Ukrajnába a KMKSZ fórumára tartó Kelemen Hunortól, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökétől, mert az ő neve is szerepel a Mirotvorec szélsőséges ukrán szervezet honlapjának „halállistáján”. A KMKSZ elnöke rámutatott, hogy a kárpátaljai magyarság a második világháborút követő időszak óta a legnehezebb öt évet tudhatja maga mögött a 2014-es fordulat után Ukrajnában bekövetkezett kedvezőtlen változások miatt. Emlékeztetett arra, hogy Petro Porosenko ukrán elnök nem tartotta be a 2014. május elsején a KMKSZ-szel Ungváron aláírt választási megállapodást, és az abban foglaltaknak épp az ellenkezője történt: vehemens támadás indult a kijevi hatalom részéről a kárpátaljai magyar közösség ellen szerzett jogainak a visszavétele, s végső soron érdekképviseletének az ellehetetlenítése érdekében. „A KMKSZ azonban nem hátrált meg, állta a sarat, az ukrajnai nemzetiségek közül egyedüliként 65 ezer aláírást gyűjtött az anyanyelvű oktatás megszüntetésére irányuló ukrán oktatási törvény és az előkészületben lévő nyelvtörvény ellen” – szögezte le. Úgy értékelte, hogy a nehézségek ellenére a 44 ezres tagságú KMKSZ jelentős sikereket ért el az elmúlt fél évtizedben, hiszen egyebek mellett a közreműködésével sikerült teljesen megújítani a magyar óvodai nevelést, jelentősen fejleszteni az anyanyelvű oktatási intézményeket, beindítani több mint háromezer magyar vállalkozást, elindítani egy független televíziós csatornát.

Brenzovics László kulcsfontosságúnak nevezte a kárpátaljai magyarság küzdelmében a magyar kormány támogatását. Köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak a kiállásáért és azért, hogy ennek érdekében kész még konfliktusokat is felvállalni a szövetségesekkel. Ugyancsak megköszönte a külhoni magyar közösségek támogatását.

A politikus befejezésül annak a reményének adott hangot, hogy az ukrán elnökválasztás, amelynek második fordulója április 21-én lesz, kedvező fordulatot hoz Ukrajna és a kárpátaljai magyarság helyzetében. A közgyűlés felhatalmazást adott arra, hogy a KMKSZ tárgyalásokat kezdjen a voksolás jelöltjeivel.

Brenzovics László

Köszöntőjében Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is azt hangsúlyozta az ukrán elnökválasztásra utalva, hogy felcsillant a pozitív változás reménye. Mint fogalmazott, a kárpátaljai magyarság felemelkedésének egyszerre Ukrajna és Magyarország érdekének kell lennie. „Mi azt reméljük a jelenleg zajló ukrán elnökválasztástól, hogy az új elnök a demokrácia megerősítéséről fog tanúbizonyságot tenni” – emelte ki, megjegyezve, hogy reményei szerint a folyamatosságot az ukrán politikában az ország európai integrációja fogja jelenteni, amely minden kárpátaljai magyar érdeke is egyben, a változást pedig Ukrajna nem ukrán nyelvű állampolgáraihoz való viszonyának a javulása, a bennük rejlő érték felismerése fogja képezni. „Magyarország sikert kíván Ukrajnának, amely siker része kell legyen a kárpátaljai magyarság sikere is” – tette hozzá.

A politikus leszögezte, a magyar álláspont változatlan abban, hogy az emberi jogok, beleértve a kisebbségi jogokat, a magyar anyanyelvi oktatás, kultúra, az önrendelkezés formái, az anyanyelvű ügyintézés, a magyar jelképek használata, az anyaországgal való kapcsolattartás folyamatos fejlődésének jogi biztosítékai és a gyakorlatban történő garantálása nem képezheti vita tárgyát, hiszen mindez Ukrajnát is erősíti. „Olyan politikát várunk a következő ukrán elnöktől, amely elfogadható lesz a kárpátaljai magyarok számára, és amely megkönnyíti Magyarországnak, hogy támogassa Ukrajna nemzetközi törekvéseit” – mondta. Egyben megjegyezte, „elvárjuk, hogy helyreálljanak a kisebbségi oktatási jogok, megszűnjenek az anyaországgal történő kapcsolattartást nehezítő zaklatások.”

Nagyra értékelve a KMKSZ három évtizedes tevékenységét, Németh Zsolt annak a reményének adott hangot, hogy a pozitív változást hozó ukrán elnökválasztásnak köszönhetően a „krisztusi kort elért szervezet” életében is új korszak kezdődhet, hiszen az anyaország erős hátországként a kárpátaljai magyarság mögött áll.

A fórum nyilatkozat elfogadásával zárult, amelyben a KMKSZ sajnálattal állapította meg, hogy a kárpátaljai magyarság helyzete az utóbbi évek jogfosztó ukrán politikája következtében nem jobb, mint 30 évvel ezelőtt. A közgyűlés köszönetét fejezte ki a magyar kormányzatnak a kárpátaljai magyarok jogaiért történő következetes kiállásért, s a magyar lakosság szülőföldön maradása érdekében juttatott jelentős támogatásokért.

Andócsi János, a HMDK alelnöke felszólalásában felelevenítette a ’90-es éveket, amikor nagyon sok kárpátaljai diákkal hozta össze a sors a pesti Márton Áron Szakkollégiumban.

– Ők mind nagy szeretettel beszéltek a falujukról, városukról, és az is közös volt bennünk, hogy nem a szülőföldön tervezték további boldogulásukat. Nagy gondja ez az itteni magyarságnak, és sajnos a tendencia a mai napig fennáll – mondta Andócsi János, majd kitartást kívánt és egyben maximális szolidaritásunkról biztosította ott élő magyar testvéreinket, hiszen az elszakított magyar területek magyarsága közül ma ők olyan helyzetben vannak, ahol akár az életük is kockán foroghat, ha a frontra vezénylik őket, amihez képest eltörpül vezetőik napi szintű titkosszolgálati zaklatása. (mti/mt)