Javában zajlanak a régészeti feltárások Kiskőszegen, a második világháborús emlékmű felé vezető út mentén. A jelenlegi ásatás egy 15 éves kutatási folyamat része, amelyben bronzkori, vaskori és római kori maradványokra bukkantak.
A második világháborús, a drávaszögi emberek által csak Julkának becézett emlékműhöz vezető út mentén évekkel ezelőtt kiemelkedő fontosságú régészeti lelőhelyre bukkantak. A gazdagon berendezett sírok csak egy része annak, amit a régészek találtak.
Kiskőszegnél már a XIX. század végén előkerültek régészeti leletek, és ezeket a magyar szakirodalomban 1897-ben jegyezték le. A tárgyak egy részét a bécsi és pécsi múzeumokban őrzik. 1970-ben is végeztek itt ásatásokat, amelyek azt bizonyították, hogy a falu felett húzódó dombokon már a neolit korban is volt település, és a bronzkorból is találtak település-maradványokat. A rómaiak jelenlétét a magaslaton talált római pénzek igazolják, ezeket ma az eszéki múzeum és a magántulajdonban levő numizmatikai gyűjtemények őrzik. Baranyai Júlia Vízbe vesző nyomokon című könyvében is említi, hogy a Római Birodalom pannóniai határának egyik erődje volt itt, az Ad Militares, amely védte a tartományt a barbárok betöréseitől.
– Kiskőszeg valóban híres a történelmi leleteiről, és az is egy érdekesség, hogy településünk is rendelkezik egy olyan agyaggalambbal, mint amilyen Vukovár szimbóluma. Ezt jelenleg a zombori múzeumban tárolják. Ezek az ásatások és az itt talált régészeti leletek mindegyike nagyon fontos nem csak a település, de a járás, a megye és az egész ország szempontjából, hiszen ritka az ilyen gazdag lelőhely – tudtuk meg Sipos Sándortól, a Darázsi járás elöljáró-helyettesétől, aki az ásatások kezdete óta figyelemmel kíséri a régészek munkáját.
Két letűnt kor emlékeit kutatják a régészek
A négyévszázados római uralom rengeteg tárgyi bizonyítékát rejtette és rejti ma is az anyaföld. Az Eszéki Régészeti Múzeum és az Archeológiai Intézet munkatársai javában ásnak a kiskőszegi magaslaton, a Sredno nevű lelőhelyen, ahol bronzkori, vaskori és római kori tárgyakat találtak eddig. A szakemberek szerint Baranya egyike a leggazdagabb régészeti lelőhelyeknek Horvátországban, ám korábban nem végeztek itt ilyen átfogó és szisztematikus kutatásokat.
– Ezen a területen két korszak maradványait is megtalálhatjuk, az egyik a bronzkorból és vaskorból megmaradt település maradványai, nem messze a jelenlegi ásatásoktól, a másik pedig a római korból egy erőd és a hozzá tartozó település maradványai, amely a Római Birodalom határát védte a barbároktól. Lassan immár 15 éve, hogy ezen a helyen mi az egykori lakosság temetkezési helyét kutatjuk. Ezekben az időkben még mindennapi használati tárgyakat is elhelyeztek a sírokba, így étel-ital tárolására szolgáló kerámiaedényekre is bukkantunk, amelyeket azzal a céllal temettek az elhunyt mellé, hogy azt a túlvilágon használhassa. A tárgyak alapján arra is tudunk következtetni, hogy az adott személyek mivel foglalkozhattak életükben. A sírok között három hercegi nyughelyet is felfedeztünk, tehát nemesi származásúak is éltek ezen a területen. A római sírokban ezzel szemben leginkább az itt szolgáló katonák maradványai találhatók – fejtette ki lapunknak Tomislav Hršak, az eszéki régészeti múzeum igazgatója.
Az ásatásokon jelenleg is egy egész csapatnyi archeológus dolgozik, és többek között három helyi lakos is segíti a régészeti feltárásokat. Az itt talált tárgyakat végül általában a környékbeli nagyobb városok múzeumaiban állítják majd ki.
