Április 9-én Zágrábban került sor a magyar-horvát vegyes bizottság (KVB) 17. ülésére, amelyen ezúttal is a két ország nemzeti kisebbségeinek helyzetével, jogvédelmével foglalkoztak. A horvátországi magyarságot a KVB horvát tagozatában Jankovics Róbert, a horvát szábor tagja, a HMDK elnöke, valamint Matijević Olivér, a HMDK ügyvezető elnöke képviselte.
A magyar-horvát kisebbségi vegyes bizottság 1995-ben alakult meg a két ország között megkötött kisebbségvédelmi egyezmény alapján, melynek a feladata a magyarországi horvát nemzeti közösség, illetve a horvátországi magyar nemzeti közösség jogainak biztosítása és támogatása.
A bizottság szerdán Zágrábban tartotta meg soros plenáris ülését. A horvát delegációt Zvonko Milas, a horvát kormány Határon Túli Horvátokért Felelős Központi Hivatalának államtitkára vezette. Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős biztosa, a vegyes bizottság társelnöke a magyar küldöttséget vezette. A tanácskozáson a magyar kisebbséget a horvátországi magyar parlamenti képviselő, Jankovics Róbert, valamint a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) ügyvezető elnöke, Matijević Olivér képviselte.
Áttekintették a korábban meghozott javaslatok megvalósulását
A zágrábi megbeszélésen áttekintették a korábban meghozott javaslatok megvalósulását, valamint új célkitűzéseket fogalmaztak meg a nemzetiségi oktatás, kultúra, média és intézményrendszer további támogatása érdekében.
Többek között megállapították, az 1995-ben aláírt kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodás továbbra is magas szinten biztosítja a magyar és horvát nemzeti kisebbségek hagyományainak, kultúrájának és identitásának megőrzését. A felek hangsúlyozták a vegyes bizottság üléseinek és konzultációinak jelentőségét, valamint a kisebbségi képviselők aktív részvételének fontosságát. A bizottság üdvözölte a parlamenti képviselők hozzájárulását a baráti kapcsolatokhoz, és a horvát fél reményét fejezte ki a teljes jogú magyarországi horvát parlamenti képviselet biztosítása tekintetében. A magyar kisebbség jogainak horvátországi biztosítását, valamint a horvát kisebbség magyarországi önkormányzati autonómiáját és pénzügyi támogatását szintén pozitív példaként nyugtázták.
Üdvözölték a két ország közötti partneri együttműködést
Üdvözölték továbbá a két ország közötti partneri együttműködést, különösen a magyarországi horvát közösség egységének elismerését és a horvátországi magyar kisebbség jogainak előmozdítását. Azt is üdvözölték, hogy a horvát kormány 2024. augusztus 1-jén elfogadta az új, a 2024–2028 közötti időszakra vonatkozó kisebbségi operatív programot, amely jelentős mértékben hozzájárul a magyar nemzetiség jogainak további megerősítéséhez, különösen az oktatás, a kultúra és a kisebbségi infrastruktúra területén. Fontos eredményként említették a 2024-re biztosított kisebbségi támogatások 50 százalékos növelését a zágrábi Kisebbségi Tanácson keresztül. A magyar fél köszönetét fejezte ki a Szlavónia, Baranya és Szerémség elnevezésű program sikeres megvalósításáért, amely többek között a magyarok által is lakott térségek gazdasági fejlődését, munkahelyteremtést és beruházásokat ösztönzi. A bizottság kiemelte, hogy a magyar kormány által 2017-ben indított gazdaságfejlesztési támogatás a horvátországi magyarok számára tovább folytatódik. A támogatás – amely családi gazdaságokat és vállalkozásokat érint – hozzájárul a helyi magyar közösségek gazdasági megerősödéséhez és helyben maradásához. A bizottság üdvözölte, hogy a HMDK által kidolgozott, 2019-ben elindított fejlesztési program keretében számos magyar intézmény (iskola, templom, média, sport- és kulturális létesítmény) fejlődött, s ezek fenntartása a jövőben is biztosított a magyar kormány növekvő támogatásának köszönhetően. A bizottság üdvözölte azt is, hogy a horvát fél biztosította a szükséges forrásokat a laskói általános iskola sportpályájának rendezésére. Ugyanakkor javaslatként megfogalmazódott, hogy a horvát fél fontolja meg további pénzügyi támogatás biztosítását az iskola környezetének rendezésére, kerítés építésére, valamint a kopácsi tagozati iskola teljes körű felújítására is. Ezenkívül üdvözlik a magyar fél eddigi beruházásait, amelyek lehetővé tették a várdaróci labdarúgóiskola eddigi működését, a szükséges földterület megvásárlását, valamint az infrastrukturális beruházások megkezdését a horvátországi magyar közösség sportakadémiájához. A KVB javasolja mindkét félnek, hogy fontolja meg a további anyagi támogatás biztosítását az akadémia befejezéséhez, valamint az akadémiát működtető egyesület működéséhez szükséges források biztosítását.
A KVB új javaslatai a horvát–magyar kapcsolatok erősítéséért
A KVB javasolta, hogy a horvát fél még több támogatást biztosítson a magyar kisebbség számára fontos egyházi épületek felújítására, valamint hogy a magyar és horvát gyerekek táboroztatását továbbra is tegye lehetővé mindkét fél. További új közúti és vasúti összeköttetések kiépítésére is javaslatot tettek, valamint üdvözölték a Pécs-Eszék vasútvonal újraindítását. Megemlítették, hogy a kisebbségi intézmények folyamatos működése érdekében szükséges az anyagi támogatás biztosítása, különösen az energiaárak emelkedése miatt. Javasolják, hogy Magyarország és Horvátország folytassák a közös oktatási programokat, például magyar lektorok és tanárok cseréjét, valamint támogassák a horvát és magyar nyelvoktatás fejlesztését. Támogatják az iskolák és sportlétesítmények fejlesztését, itt külön is kiemelték, hogy elkészült a három új magyar óvoda, és hogy elkezdődött a kórógyi sportcsarnok építése, valamint kérték a horvát felet, hogy biztosítson jogi és infrastrukturális alapokat a Horvátországi Magyarok Központi Könyvtárának átköltöztetéséhez a pélmonostori Liszt Ferenc utcai Magyar Kulturális Központ modern, felújított emeleti helyiségébe, hosszú távon is támogatva a könyvtár működését.
– A magyarországi horvátok és a horvátországi magyarok a legmagasabb nemzetközi normáknak megfelelő, magas szintű kisebbségi jogokat élveznek, és európai keretek között ez példaértékűnek számít. A KVB tanácskozásai 2017-től ismét rendszeresek, azóta pedig a számunkra legfontosabb ajánlások sorra valósultak/valósulnak meg. Úgy vélem, ahogy azt már többször is elmondtam, mindez azt jelenti, hogy a két ország között a nemzeti kisebbségek, így a horvátországi magyarok is nemcsak összekötő kapoccsá, hanem a két állam közötti viszony alappilléreivé váltak – mondta Jankovics Róbert, a HMDK elnöke, parlamenti képviselő, akinek nem kis szerepe volt abban, hogy 2017-ben, négyévnyi szünet után újra elkezdjen ülésezni a bizottság.
A tanácskozás most is baráti légkörben zajlott, és megerősítette, hogy Horvátország és Magyarország továbbra is elkötelezettek a nemzetiségi közösségek jogainak védelme és fejlődése mellett. A bizottság következő ülésére várhatóan 2026-ban kerül sor.
