A budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság óvodafejlesztési programja keretében Bábozzunk együtt! címmel hirdetett pályázatot minden olyan külhoni gyakorló óvodapedagógusnak, aki magyar tannyelvű intézményben vagy csoportban dolgozik. A pályázaton részt vett a zágrábi Kéknefelejcs magyar óvodai csoport is, saját rendezésű bábjátékukban az alapérzelmekkel foglalkoztak.
A pályázatra rövid bábelőadásokkal lehetett benevezni, amelyeket egy óvodai csoport – vagy a csoportból néhány gyerek – mutat be, játszik el saját készítésű bábokkal. Az előadás bármi lehetett: ismert népmese vagy modern mese, vers- vagy dalfeldolgozás, de akár saját történet is. A szükséges bábok bármilyen technikával készülhettek.
A pályázat célja annak bemutatása, erősítése volt, hogy a bábozás, a kitalálástól a készítésen át a történet elmeséléséig, annak eljátszásáig mind a gyerekre, mind a felnőttekre pozitív, fejlesztő hatással van.
A Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma (HMPF) közvetítésével a zágrábi Kéknefelejcs magyar óvodai csoport is részt vett a pályázaton, mégpedig egy saját történettel – a Piroska, az almalány című bábjelenetet adták elő és mutatták be videofelvétel segítségével a közösségi hálón. A történet kigondolásától a bábok elkészítésén át az előadásig mindent a gyerekekkel közösen valósítottak meg.
– A projektben való részvételre nem a díjak motiváltak, hanem az, hogy még inkább összekovácsolódjunk a gyerekekkel, és elmondhatom, hogy célunk maximálisan teljesült. A Piroska, az almalány című rövid történet főhőse különböző szituációkba kerülve a négy alapérzelmet, a félelmet, a szomorúságot, a haragot és az örömöt tapasztalja meg. A meséhez a való életből merítettünk ihletet – mondta bábjátékukról Szvagusa Katalin zágrábi magyar óvónő, hozzátéve, saját csoportjában is tapasztalta, hogy a gyerekek nem mindig tudják kimutatni érzéseiket, nem tudnak velük mit kezdeni, ami korunk problémáiból, a családi nehézségekből vagy akár a járványhelyzetből is fakadhat. A közösen megvalósított bábjáték segített a gyerekekkel megértetni, mennyire fontos az érzelmeik megélése és kifejezése, függetlenül azok pozitív vagy negatív töltetétől – tudtuk meg az óvónőtől.
