A népi hímzés, éppúgy, mint a népdal és a néptánc, a népművészet nagyon jellegzetes és elterjedt megnyilvánulása. Eredete a régmúltba nyúlik vissza. A hímzés korábban csak a gazdagok kiváltsága volt. Főként drága anyagokból bársony meg selyem fehérneműt és ruhadarabokat díszítettek vele. A hímzéshez selyem-, de fémszálat (ezüst- és aranyszálat) is használtak. Természetesen a falusi lányok, hímzőnők idővel elsajátított tapasztalataikat, ügyességüket saját öltözetük, esetleg használati tárgyaik díszítésére is felhasználták. Főleg kender- és lenvászon alapanyagra hímeztek, hímzőfonaluk pedig házilag növényi festékkel a négy alapszínre – sárgára, kékre, pirosra és feketére – festett kender- vagy lenfonal volt. Ily módon a hímzés lassan a nép körében is elterjedt.
A csodálatos hímzések azonban nemcsak a varrókat, hanem a minták előrajzolóit, az „íróasszonyokat” is dicsérik. A minták nyomán aztán számtalan újabb és újabb hímzés látott napvilágot. A vukovári Jakumetović Rozália tulajdonában száznál is több papírra rajzolt minta, ütőfa, falvédőminta van.
– A nagymamám szülőfalumban, a vajdasági Gomboson élt, ő foglalkozott drukkolással, rengeteg mintája volt, egy részét szétosztottuk, egy másik részét pedig elhoztam Vukovárra. Egyesületünkben kézimunkázással is foglalkozunk, és szeretnénk, ha ezek a régi motívumok újra „életre kelnének”. Most azon dolgozom, hogy ezeket a mintákat újra átmásoljam, mert a papírlapokat, amelyekre rajzolták őket, igencsak kikezdte már az idő – mondja Rozália, miközben a drukkolás technikáját mutatja. Ami azt jelenti, hogy a pauszpapírra rajzolt minták körvonalait tűvel sűrűn átlyuggatja, majd a papírt ráfekteti a textíliára, és a lyukakon kék festéket dörzsöl keresztül, így rajzolódik ki a minta. Azt is elmondja, hogy nem mindegy, milyen is a kék festék, meg a dörzsölésnél is oda kell figyelni, hogy az körkörös legyen, csak így lehet megfelelőképpen átmásolni a mintát a textilre.
Rozália számára most a hímzés egyik kedvenc időtöltése lett, így otthonában ezeket a motívumokat képeken, asztalterítőkön is viszontláthatjuk. A hét végi magyar bálban pedig színes virágmintás nyakkendőt visel majd a férje is, de Rozália báli ruhájáról sem hiányzik majd. Az egyesület idén ünnepli fennállásának ötödik évfordulóját, így ebből az alkalomból egy falvédőkből, terítőkből álló kiállítást is terveznek, amelyen a gombosi nagymama által megőrzött minták is láthatók lesznek majd.
{fcomments}
