Több mint húsz évvel Vukovár ostroma és eleste után, múlt hétfő óta több száz ember tüntet a városban a kétnyelvű (a horvát mellett szerb cirill betűs) feliratok és táblák elhelyezése ellen.
A horvát törvények szerint azokon a településeken, ahol a kisebbség részaránya eléri a 33 százalékot, a horvát mellett annak nyelvén is fel kell tüntetni a hivatalos megnevezéseket, eligazító táblákat. Vukováron a szerbek a 35 százalékát teszik ki a helyi lakosságnak.
A kormány múlt héten felszólította a politikai pártokat, elsősorban a HDZ-t, magyarázzák el híveiknek a kétnyelvű feliratok fontosságát. A dolog pikantériája, hogy Vukováron éppen a HDZ döntött a kétnyelvűség bevezetéséről még 2009-ben, amikor képviselői irányították a szlavóniai várost.
A HDZ nyilvánvalóan nem akarja tudomásul venni a kormány felhívását. Tomislav Karamarko pártelnök múlt kedden felszólította Zoran Milanović miniszterelnököt, hogy Vukovárt illetően vonja vissza a cirill betűs feliratok kötelezővé tételét. „A kétnyelvű táblák felállítására akkor kerülhet sor, ha azok hozzájárulhatnak a kisebbség és az állam közötti toleranciához, megértéshez és együttműködéshez. Vukováron ennek még nem érkezett el az ideje“ – fogalmazott Karamarko.
A közvélemény nagyobbik része is úgy érzi, hogy Vukovár még nem áll készen a kétnyelvűségre.
Horvátország számára viszont most nemcsak az a kérdés, milyen kép alakul ki róla külföldön, hanem az is, milyen következményekkel járhat a tüntetők szerbellenes magatartása. Kedden szerbellenes és uszító graffitik jelentek meg a dubrovniki szerb ortodox templom falán. A dalmáciai város UNESCO-védettséget élvező városfalán a Vukovár feliratra rámázolták a fasiszta usztasa mozgalom jelképét. Az Európai Bizottság egyelőre nem fűzött megjegyzést a Vukováron történtekhez. Brüsszelben úgy vélik, hogy a kisebbségi jogok az egyes tagállamok hatáskörébe tartoznak.
{fcomments}
