A magyar állománnyal is rendelkező könyvtáraink többsége nem működik, viszont vannak kezdeményezések a falusi bibliotékák felélesztésére. Könyvtáraink közül a Pélmonostori Városi Könyvtár részlegeként működő Horvátországi Magyarok Központi Könyvtára a legaktívabb.
A drávaszögi magyar könyvtárak a 19. század utolsó két évtizedében jöttek létre, a vörösmarti valamennyivel korábban.
A Pélmonostori Városi Könyvtár az 1960-as évektől az 1991-es fordulópontig (háborúig) jól működő könyvtárhálózatot hozott létre a Drávaszögben. A békés reintegráció (1998) utáni években ún. központi nemzetiségi könyvtárak alakultak, köztük a magyar is, amely ma is a Pélmonostori Városi Könyvtár keretein belül működik. Az intézményt 1991-ig Merki Laura asszony vezette, akkor még működtek a drávaszögi falusi könyvtárak. A vörösmarti, kopácsi, csúzai, laskói, várdaróci, kiskőszegi, sepsei és újbezdáni bibliotékák rendelkeztek magyar nyelvű állománnyal.
Ezen könyvtárak többsége a háború kitörése óta (1991) zárva van. Gazdag gyűjtemények porosodnak a legtöbbször a kultúrotthonokban kialakított könyvtártermek polcain. Igény van az olvasásra, de a nyomtatott könyveket mára háttérbe szorították elektronikus klónjaik, amelyek könnyen letölthetők az internetről. Ennek ellenére még mindig sokan a papír alapú olvasmányokat részesítik előnyben.
Ezeket az igényeket kielégítendő, vannak pozitív kezdeményezések a könyvtárak újjászervezésére.
Tavaly újították fel a 2500 magyar és horvát kötetből álló szentlászlói bibliotékát, amely minden helybéli polgár előtt nyitva áll. Vörösmarton októberben alapítottak letéti könyvtárt, és másutt is vannak már tervek ilyen intézmény létrehozására.
Háromezer könyv a laskói könyvtárban
Laskón már 2007-ben kezdeményezték a könyvtár „újjáélesztését” a helyi Petőfi Sándor Magyar Kultúregyesület részéről. A legalább 3000 könyvet tartalmazó bibliotéka vezetését Dobszai Gabriella vállalta el, aki mindig is szerette a könyveket, és ideje is van a feladathoz.
– Elsősorban a szórakoztató irodalom és a házi olvasmányok iránt érdeklődtek az emberek, de az internet lehetősége is sokakat vonzott a könyvtárba. Kezdetben jól működött, így „keresztelőt” is tartottunk – Ács Zsigmondról neveztük el a könyvtárat. Sajnos időközben a rossz körülmények (nem volt fűtés stb.) nem tették lehetővé a rendszeres nyitva tartást, viszont ha valakinek könyvre van szüksége, ma is kikölcsönözheti – mondta Gabriella.
Kultúregyesületbeli társaival abban bíznak, hogy hamarosan lehetőségük lesz újra kinyitni.
Csúzán is hasonlóképpen üzemel a könyvtár. Előbb hetente egyszer állt nyitva az olvasók előtt, de érdeklődés hiányában ezt a rendszert megszüntették, a könyvek viszont ma is kölcsönözhetők – az illetékest, Rozmájer Rózsát kell megkeresniük az olvasni vágyóknak.
A csúzai könyvtár többnyire kiállításoknak és hasonló programoknak ad otthont, de múlt héten (végre) eredeti funkciója miatt is meglátogatták. A csúzai óvónő, Pinkert Renáta mutatta meg a gyerekeknek a falu bibliotékáját.
Horvátországban október 15. és november 15. között van a könyv hónapja. Renáta elmondta, ebből az apropóból az óvodában egész héten a könyvvel mint témával foglalkoztak, a könyvtári látogatás során pedig meséltek a gyerekeknek a könyvtári szabályokról, a kölcsönzés módjáról, a könyvtári rendszerről, ezenkívül meseolvasásra is sor került.
– Általános műveltségi követelmény, hogy a gyerekek megismerjék a könyvtárat, megszeressék a könyveket, és hogy használják őket. A meseolvasásnak és -hallgatásnak nagy szerepe van a gyerekek fejlődésében, fejleszti a képzelőerőt, a kommunikációs készséget, és lexikális tudásuk is ily módon gazdagodhat – mondta Renáta.
Hozzátette, látogatásuk célja volt továbbá az is, hogy a gyerekek egyáltalán tisztában legyenek azzal, hogy falujuknak van „ilyen” intézménye is, amelyet szabadon használhatnak.
A pélmonostori központi magyar könyvtár
A Drávaszög területén ma egyedül a pélmonostori központi magyar könyvtár áll nyitva rendszeresen az olvasók előtt. Működésének anyagi hátterét teljes egészében a horvát Kulturális Minisztérium biztosítja. A magyar könyvtári állományt egyrészt ebből a forrásból, másrészt támogatások útján bővítik.
Az eredményesebb munka érdekében más horvátországi és anyaországi magyar könyvtárakkal, oktatási és kulturális intézményekkel is együttműködnek, valamint tagjai a Szlavóniai és Baranyai Könyvtárosok Egyesületének is.
– Könyvtárunk egyik legfontosabb célja, hogy óvja és erősítse a horvátországi magyarság nyelv- és íráshasználatát, támogassa az olvasás és a könyvek iránti szeretetet – mondta Rabbi Zsolt, a Pélmonostori Városi Könyvtár munkatársa.
Ezt szem előtt tartva igyekeznek kapcsolatot tartani a horvátországi magyar oktatási intézményekkel, így a laskói, vörösmarti, kórógyi, valamint az eszéki magyar iskolaközponton belül működő magyar óvodával és általános iskolával. A felsorolt intézményekbe járó gyerekek számára csoportos könyvtárlátogatást szerveznek, melyek alkalmával különböző művelődési és szórakoztató jellegű programokat is kínálnak nekik. A Könyvtárosok vendégségben elnevezésű programjukat évről évre megrendezik, magyarországi partnerek közreműködésével. A program résztvevői közé ma már négy (horvátországi és magyarországi) közkönyvtár és több mint 10 iskola sorolható. Célja a kapcsolattartáson túl a horvát és magyar kisebbségi tanulócsoportok anyanyelvének ápolása gyerekfoglalkozások segítségével.
Rabbi Zsolt elmondta, könyvtáruk nyitott minden olyan, a horvátországi magyar szervezetektől induló kezdeményezésre is, amely a magyar kultúra, hagyományok ápolását szolgálja.
{fcomments}
