Megfelelő népesedési és bevándorlási politika nélkül Horvátországot súlyos társadalmi és gazdasági problémák fenyegetik – írta a Večernji list múlt pénteken.
Az újság arról cikkezett, hogy a lakosság elöregedésének folyamata visszafordíthatatlan, de ennek jóléti következményeit a kormány még alakíthatja. ”Horvátország felemelheti a nyugdíjkorhatárt akár 75 évre is, akkor sem fogja tudni biztosítani állampolgárai számára a biztos és színvonalas nyugdíjat” – írta a lap. A horvát nyugdíjbiztosítási intézet (HZMO) legfrissebb adatai szerint ugyanis az országban 1,13 aktív dolgozóra egy nyugdíjas jut.
A lap szerint nincs fényes jövője egy olyan országnak, amelyet elhagy a fiatal, szakképzett munkaerő, és amelynek népesedési politikája miatt egyre kevesebb gyerek születik. Horvátországban a népesség termékenységi arányszáma (újratermelődése) 1,4. A népesség középtávú fennmaradásához a rátának viszont el kellene érnie (vagy megközelítenie) a 2,1-es szintet, csak ebben az esetben lenne biztosítva a két szülő, az idő előtt elhalálozottak és a nem szaporodóképes egyének pótlása.
Horvátországban évente 55 ezer gyereknek „kellene” születnie, tavaly viszont mindössze valamivel több, mint 38 ezer gyerek látta meg a napvilágot. Számítások szerint a 2011-ben még 4,28 millió lakossal rendelkező Horvátországban 2050-ben 3,5 milliónyian fognak csak élni.
„Akkor már nem lesz, aki szüljön, és nem lesz, aki dolgozzon” – fest borús képet a lap, majd hozzáteszi, hogy az idősek országában sem az eddig megszokott egészségügyi, sem a jelenlegi nyugdíjrendszer nem lesz fenntartható.
Az újságcikkben több demográfiai szakértő is megszólal, akik felróják a kormánynak, hogy nincs nemzeti programja a népességcsökkenés megállítására.
Anđelko Akrap demográfus a lapnak úgy nyilatkozott, hogy a legtöbb fejlett ország, amelyben jó a demográfiai helyzet, folytat valamilyen szelektív bevándorlási politikát. Ami szerinte annyit jelent, hogy külföldi szakképzett munkaerőt „importál”, olyanokat, akiknek iskoláztatásába nem fektetett be semmit. Hozzátette, hogy népességnövelő politika nélkül a betelepítés nem segít, és Németországot hozta fel példának, amelynek demográfiai helyzete szerinte talán a legrosszabb Európában, miközben komoly bevándorlási politikát folytat.
Anđelko Akrap felhívta a figyelmet arra, hogy Horvátország népesedéspolitikáját a belügyminisztérium irányítja, a tárca ellenőrzi a bevándorlás mértékét. Szerinte erre nincs példa egyetlen más országban sem.
Snježana Gregurović szociológus a lapnak arról beszélt, hogy Horvátországban nincs sem hajlandóság, sem kedv ahhoz, hogy bármilyen bevándorlási politikáról döntsön az állam vezetése. A politikai programokban nincs betelepítési stratégia. A kivándorlásról is csak mint mellékes témáról beszélnek, és nem tesznek semmit, hogy megállítsák – mondta. Horvátországból csak tavaly 50 ezer ember vándorolt ki Németországba.
