Kezdőlap Hírek Magyarságunk Úrnapi körmeneten vett részt a baranyai magyar katolikus nőegylet

Úrnapi körmeneten vett részt a baranyai magyar katolikus nőegylet

10

Az úrnapja a katolikus egyház egyik legjelentősebb ünnepe, amelyen a hívek Krisztus valóságos jelenlétét ünneplik az oltáriszentségben. A pélmonostori körmenetnek idén is aktív résztvevője volt a Baranyai Magyar Katolikus Nőegylet, amely hagyományosan virágokkal díszített imahellyel járult hozzá az ünnep méltóságához.

A katolikus egyház múlt csütörtökön ünnepelte úrnapját, vagyis Krisztus Szent Testének és Vérének főünnepét, melynek középpontjában az eucharisztia áll, amelyben a hívők Jézus Krisztus valóságos jelenlétét tisztelik. Horvátországban az úrnapja 2001 óta állami ünnep és munkaszüneti nap.

Az ünnep hagyományosan körmenettel zárul, amelynek során a hívők közösen tesznek tanúságot hitükről és Krisztus jelenlétéről az oltáriszentségben. A pélmonostori Szent Márton-plébánia szervezésében megtartott processzión idén is sokan vettek részt.

A körmenet több állomásból, úgynevezett imahelyből állt, amelyeket különböző helyi közösségek készítettek és díszítettek föl. Az egyik virágkápolnáról ezúttal is a Baranyai Magyar Katolikus Nőegylet gondoskodott, amely hosszú évek óta aktív szereplője az ünnepi eseménynek.

A nőegylet tagjai virágokkal, ünnepi terítőkkel és gondosan előkészített imahellyel járultak hozzá a körmenet méltóságához, ezzel is ápolva a helyi magyar katolikus közösség hagyományait.

– Számunkra az úrnapja minden évben különleges lelki élményt jelent. Nagy öröm és megtiszteltetés, hogy a nőegylet tagjaival együtt hozzájárulhatunk a körmenet méltóságához és szépségéhez. Fontosnak tartjuk, hogy jelen legyünk közösségünk vallási életében, és továbbadjuk hagyományainkat a fiatalabb generációknak is – nyilatkozta dr. Sičajmov Ibolya, a Baranyai Magyar Katolikus Nőegylet elnöke.

Az úrnapja eredete a 13. századig nyúlik vissza. Az ünnep elterjedésében fontos szerepet játszott Szent Julianna látomása, valamint az 1263-as bolsenai eucharisztikus csoda, amely után IV. Orbán pápa elrendelte az ünnep bevezetését. A 14. századra az úrnapja az egész római katolikus egyházban általánossá vált.

Hirdetés