A csúzai Škorić Đorđe és fia, Alen tavalyelőtt újítottak fel egy 1964-es évjáratú Pannónia motorkerékpárt. A végeredmény meghozta a kedvüket a tevékenység folytatásához, így vált hobbijukká a régi motorok felújítása. Műhelyükben már a harmadik oldtimer vasparipa várja, hogy újra életre keltsék, az elkészült gépektől nem szívesen válnának meg.
Az ütött-kopott, régi motorokra, melyeket évtizedek óta nem indított be senki, és talán hiányzik néhány alkatrészük is, sokan ócskavasként tekintenek. Škorićék viszont lehetőséget látnak bennük, melyekből csodaszép és használható járgányokat lehet alkotni. Az oldtimer motorok iránti érdeklődésük egy Pannónia típusú motorral kezdődött.
Az öreg Pannóniát még Đorđe apósa vette vadonatújan Zomborban. Az 1964-es veterán csodát már legalább harminc éve nem használták. A magyar gyártmányú motorkerékpár, mely felénk ritkaságszámba megy, végül Škorićékhoz került. Az idő nyomot hagyott rajta, de sikerült rendbe hozniuk.
A motor felújítása sok utazással járt – bizonyos alkatrészeket csak Budapesten szerezhettek be, és egyes munkafolyamatokat nem tudtak elvégezni az otthoni műhelyükben. Belišćén távolíttatták el a régi festéket, Szabadkára jártak krómoztatni. A hathónapnyi munkának köszönhetően sikerült új életet lehelniük az elfeledett Pannóniába, munkájuk eredményére igazán büszkék lehetnek.
– Egyre nagyobb örömmel és kedvvel dolgoztunk a motoron. Igaz, hogy sok pénzbe és időbe került a felújítása, de nem bántuk meg, sőt, inkább kedvet kaptunk a tevékenység folytatásához – mondta Đorđe.
Természetesen ki is próbálták a motort a mirkovaci (Keselyűs-puszta) repülőtéren, kifogástalanul működik. Miközben a Pannónián dolgoztak, véglegesen beleszerettek a régi motorokba, felújításukban hobbijukra leltek.
A Pannónia után újabb régiség következett
Egy Tomos Colibrivel folytatódott a történet. A 49 köbcentis kismotor 1960-ban látta meg a napvilágot. Ennek az alkatrészeit is Szabadkán krómoztatták, a motor egyes részeit Alen festette, a végeredmény pedig olyan lett, mintha a gyárból gurult volna ki.
– A festésnél fontosnak tartottam, hogy az eredeti színét adjam vissza a motornak, hogy újra a régi fényében tündökölhessen – mondta Alen.
Ezen is fél évig dolgoztak, mire elkészült, le is műszakiztatták, Đorđe részt vett vele a tavalyi motoros találkozón Kiskőszegen.
– Többen megnézték, mint a Harley-kat, mert azokból rengeteg volt, ebből viszont csak egy – nyilatkozta a csúzai mester.
Neki és egyelőre Alennak sincs nagymotorkerékpárra engedélye, de ehhez a kismotorhoz elég az autós jogosítvány is, így roboghatnak vele kisebb útvonalakon.
Télen kezdtek harmadik munkájukba, egy ’70-es kiadású Tomos v14-esről van szó, melyet egy csúzai tulajdonostól vásároltak. Egyelőre darabokban várja a „feltámadását” Škorićék műhelyében.
Đorđe elmondta, még sok pénzt és munkát kell a motorba fektetniük, mint ahogy az első kettő elkészítése is áldozattal járt.
Alennel főállásban kőművesmunkát végeznek, saját cégük van. A szezon már kora tavasszal elkezdődik, és szerencsére év végéig van munka, de ilyenkor kevés idejük jut a motorokra. Télen töltik a legtöbb időt a műhelyben.
– Jó visszaemlékezni, hogy milyen motorok voltak régen. Abban az időben egy 250 köbcentis járgány nagynak számított, a mai motorosok ennél jóval nagyobb gépekről álmodnak – mondta Đorđe.
A Pannónia végsebessége 100-110 km/óra, a Tomos Colibrié kb. 45, ezeket a régi gépeket inkább erősre tervezték, nem okoz gondot nekik a meredekebb emelkedő.
Tovább bővítenék motorkerékpár-gyűjteményüket
Egyik motorjuktól sem válnának meg, azt tervezik, hogy bővítik gyűjteményüket. Az egyik álmuk egy, az ’50-es években gyártott oldalkocsis BMW, ami ma már ritkaságszámba megy, de ezen kívül más régi, ritka motorok is érdeklik őket.
Bizonyára sok értékes motor lapul egészben vagy darabokban hosszú évek óta a fészerekben vagy a padlásokon, melyek csak arra várnak, hogy olyan ember bukkanjon rájuk, aki értékeli ezeket a régi gépeket.
A veterán motorkerékpárok meghálálják a beléjük fektetett munkát, mert újabb társaikkal ellentétben, amelyeken csak térben lehet utazni, ezek időutazásra is alkalmasak. Évtizedeket repülhetünk velük a múltba, és ehhez még csak be sem kell indítanunk őket, de természetesen a forgalomban is megállják a helyüket.
