Andócsi Jánossal, a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ frissen kinevezett igazgatójával beszélgettünk az intézménnyel kapcsolatos tervekről, célokról.
Az 1999 óta működő, eszéki székhelyű Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ alaptevékenysége a horvátországi magyar gyerekek anyanyelven történő óvodai, általános és középiskolai oktatása-nevelése, de közművelődési, gazdasági, sport- és egyéb tevékenységekkel is foglalkozhat a horvát törvényekkel összhangban.
Az intézmény eddigi vezetőjének négyéves megbízatása tavasszal lejárt, ezért az iskolaszék kiírta a pályázatot az igazgatói tisztségre. A pályázatra az iskola tanárai, Angster Barač Tünde, Andócsi János és Csapó Nándor jelentkeztek. A horvát oktatásügyi miniszter hármuk közül Andócsit nevezte ki az intézmény új vezetőjének. Vele beszélgettünk az eszéki magyar iskolaközponttal kapcsolatos tervekről, célokról, melyek meghatározzák majd az előtte álló időszakot.
– Tizennégy éve dolgozom az eszéki magyar iskolaközpontban, és úgy gondolom, elég tapasztalatot szereztem a tanügyben, hogy sikeresen tudjak vezetni egy ilyen komplex intézményt, mely óvodát, általános és középiskolát is magában foglal – nyilatkozta lapunknak Andócsi, hozzátéve, megtiszteltetés számára, hogy a horvátországi magyar oktatásügy „csúcsintézményét” vezetheti.
Fontosnak tartja, hogy a központ jó kapcsolatot ápoljon a horvátországi magyar általános iskolákkal, melyeknek a tanulói nélkül az eszéki központ középiskolája aligha működhetne.
Mint mondta, ugyanezen okból az intézmény elemi érdeke a szülőkkel való kapcsolattartás is.
Céljaik között szerepel, hogy a szülők is betekintést nyerhessenek a központ működésébe, amely Horvátország egyik legjobban felszerelt, szakképzett tanárokkal rendelkező oktatási intézménye.
Ezt az állítást az iskola tanulóinak az eredményei is alátámasztják: jó helyezésekkel szerepelnek az országos versenyeken, illetve mind a hazai, mind a magyarországi egyetemeken helytállnak, hiszen a központban a magyar mellett a horvát nyelvet is a kellő szinten sajátíthatják el.
Ami a „szakiránykínálatot” illeti, Andócsi megemlítette, szakács szakképzést is indítanak az intézmény falai között. A hároméves képzés egy olyan turizmusra épülő országban, mint a miénk, véleménye szerint piacképes végzettséget ad, mellyel könnyen és jó állásokban helyezkedhetnek majd el az iskola volt diákjai. Továbbra is megtartják a szállodaipari-turisztikai szakirányt, természetesen az általános gimnáziumot is, amely mindig is a Központ „gerincoszlopa” volt.
A várható beiratkozásokkal kapcsolatban elmondta, idén ősszel minimum hatan iratkoznak az intézmény általános iskolájának A modell szerinti osztályába. Az még egyelőre nem tudható, hányan iratkoznak majd középiskolába, de az igazgató nem számít kevesebb jelentkezőre, mint az előző években, és jó eredménynek tartja, ha kicsit növekszik vagy stagnál a diáklétszám, hiszen a lakosság körében folyamatos lélekszámcsökkenés tapasztalható.
Mint ahogy az a nevében is szerepel, az intézmény nemcsak oktatási, hanem egyfajta művelődési központ is. Ennek megfelelően különböző szakmai és kulturális rendezvényeket kívánnak tető alá hozni.
Andócsi több horvátországi magyar civil szervezettel is felvenné a kapcsolatot, felajánlja számukra, hogy ingyen és bérmentve használhatják az oktatás infrastruktúráját (amennyiben ez nem az oktatás rovására történik).
Andócsi elmondta, már elődei is erőfeszítéseket tettek egy diákotthon megépítése érdekében, ez a szándék azonban folyamatosan akadályokba ütközött. A projekt továbbra is fennáll, a szükséges anyagiak jóformán biztosítva vannak és rendelkeznek az engedélyekkel is, már csak a minisztérium beleegyezése hiányzik, melyet újra fognak kérvényezni. A kollégium nemcsak a diákok szállásaként szolgálna, hanem különböző nemzettudat-erősítő foglalkozásoknak is helyet adna. Az „anyagi” tervek között említette egy új iskolai mikrobusz beszerzését is.
Az igazgató hangsúlyozta, lévén, hogy az eszéki HMOM Központ az egyetlen intézmény Horvátországban, amelyben magyar nyelvű középfokú oktatás folyik, folytatná a nyitott ajtók oktatáspolitikáját a horvátországi magyarság érdekében, mely az egyik legkisebb és legveszélyeztetettebb nemzeti közösség a Kárpát-medencében. Szerinte külön köszönet illeti az előző intézményvezetőket is munkájukért, amelyre építkezni lehet.
| Jakab Sándornak, a HMOM Központ igazgatóbizottsága tagjának az elvárásai:
Mindenekelőtt alakítson ki korrekt emberi és munkakapcsolatot a Központ munkaközösségével, köztük a leköszönt igazgatóval és azokkal a kollégákkal, akik korábban vele együtt megpályázták az igazgatói állást. Fogadja segítőkész észrevételeiket, javaslataikat (amennyiben ilyenek vannak, illetve lesznek), és ehhez hasonlóan mindazokét, akik szívükön viselik a Központ és vele együtt magyar közösségünk sorsát. Küzdjön meg minden potenciális diákért, keresse a kapcsolatot a szülőkkel és próbálja megértetni, elfogadtatni velük, hogy a kezdő kisdiáknak az anyanyelven való tanulás, az alapok elsajátítása a gyakorlatban is bizonyított előny, az ellenkezője pedig – a legtöbb esetben – behozhatatlan hátrány. Végezetül, igyekezzen megvalósítani a Központ közművelődési jellegét és feladatkörét, engedjen be minden olyan rendezvényt, amely az adott célt szolgálja, amely növeli az intézmény tekintélyét, gazdagítja diákjainak ismeretkörét, függetlenül attól, hogy ki az adott rendezvény szervezője. |
