Az üzemanyag rohamos drágulása nem horvát sajátosság. A benzinár a legtöbb európai országban a mindenkori csúcs közelébe kapaszkodott, és a gázolajjal is hasonló a helyzet. Hazánkban szinte már követhetetlen az ára, kéthetente változik: hol olcsóbb pár lipával, hol meg drágább, de inkább ez utóbbi a jellemző. Egy ideje már átlépte azt a bizonyos 11 kunás határt is, a 10 kuna alatti időszakot meg már szinte el is felejtettük.
Egy-egy benzináremeléskor akár 15 kuna különbség is lehet teletankolás esetén, ha pedig a márciusi árakat nézzük, akkor egy 50 literes benzintartály megtöltése most 50 kunával kerül többe. Ez különösen most ősszel nagy gond, amikor a rezsiköltségek mellett az élelmiszerárak is emelkedtek és további drágulásra kell számítanunk.
Az pedig sovány vigasz számunkra, hogy vannak olyan országok, ahol még nálunk is drágábban mérik az üzemanyagot.
Benzinárak tekintetében ugyanis verik a világ más országait az európaiak, legalábbis az interneten talált adatok szerint. Ami hazánkat illeti, a világ országai között a középmezőnyben van, míg európai szinten a benzináraink a romániai, a bulgáriai, a boszniai és a szerbiai árakat előzik meg, a legtöbb európai országban viszont drágább a tankolás, mint nálunk.
Noha az üzemanyagok alapanyaga a világ más részein is a kőolajat, melyet előbb finomítanak, az árakban igen jelentős az eltérés. Míg Olaszországban vagy pl. Svédországban közel két euróért mérik a benzin literjét, a naftát az arab országokban 30 cent alatti áron is meg lehet vásárolni.
Az adótartam miatt fizetünk többet
A fő ok, hogy Európában, így hazánkban is, a kiskereskedelmi árnak nagyjából a felét a jövedéki adó és az áfa tétele teszi ki. Azért is lehet pl. az Egyesült Államokban 1 euró alatt az üzemanyagár, vagyis csupán fele az európainak, mivel ott minimális adótartalom terheli.
Némelyik országban pedig szinte hihetetlenül olcsó a benzin, ami persze jellemzően csak a nagyobb olajkitermelők esetében lehetséges. Azok az országok olyan nagy olajbevételekre tesznek szert, hogy abból a helyi üzemanyag-fogyasztás támogatására is futja. Kivétel Norvégia: ott a számottevő olajexport ellenére is a világon az egyik legmagasabb a benzinár.
Összességében tehát Horvátország világviszonylatban a középmezőnyben van, ami pedig az európai országokat illeti, jobban állunk, mint Magyarország, Csehország vagy pl. Szlovénia.
Akció a benzinár letörésére
A múlt héten Szaúd-Arábia azt ajánlotta az Egyesült Államoknak, az európai és az ázsiai országoknak – legnagyobb fogyasztóinak –, hogy az év végéig fokozza olajexportját. Ezzel visszafoghatnák a fekete arany drágulását, lélegzetvételhez jutatva a sok sebből vérző világgazdaságot.
Szakértők szerint Szaúd-Arábia szép csendben szabályozza az olajpiacot: ha 90 dollár körüli szintre esik a fekete arany ára, akkor kissé visszafogja exportját, ha 115 fölé emelkedik, akkor növeli a kínálatot. Eközben vigyáznia kell rá, hogy ne nagyon haragítsa magára az amerikai és európai embargótól szenvedő Iránt, amelynek kivitele a múlt hónapban napi 2,85 millió hordóval 22 éves mélypontjára süllyedt.
{fcomment}
