A Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház (HRKKE) és a Laskói Református Egyházközség szervezésében szombaton tudományos konferenciát tartottak a laskói református templomban a 450 éves Hercegszőlősi kánonok (egyházszervezési törvények) tiszteletére. Az esemény „A remény zsinata” címet viselte, és a Kárpát-medence különböző részeiből érkezett egyházi vezetők, teológusok és történészek előadásain keresztül idézte fel a reformáció drávaszögi emlékét.
A konferenciát Rácz József, a Tolnai Református Egyházmegye esperesének áhítata nyitotta meg.
Az előadások során egyebek mellett a Hercegszőlősi kánonok megszületésének történelmi körülményeit, egyházkormányzati jelentőségét, valamint máig ható örökségét elemezték. Az 1576-ban Hercegszőlősön (Kneževi Vinogradi) tartott tanácskozásra az év augusztusában került sor.
A szombati konferencián bemutatták dr. Lábadi Károly A remény zsinata című kötetét is, amely a jubileum alkalmából a HRKKE és a HMDK közös kiadásában jelent meg.
Az előadások a Hercegszőlősi kánonok című dokumentum megszületésének történelmi körülményeit, egyházkormányzati jelentőségét és máig ható örökségét járták körül. Az előadók rámutattak, hogy a XVI. század második felében, a török hódoltság idején elfogadott szabályzat nem csupán az egyház működését rendezte, hanem hozzájárult a helyi református közösségek megmaradásához és önszerveződéséhez is. Elhangzott, hogy a Kánonok a magyar reformátusság első szervezett egyházi törvénykönyvei közé tartozik, hatása pedig később más egyházkerületek jogalkotásában is kimutatható.
Dr. Lábadi Károly néprajzkutató, nyugalmazott egyetemi tanár könyvének bemutatásakor elmondta, hogy a hercegszőlősi zsinat határozatai nemcsak az egyház, hanem az egyháztagok életét is rendezni kívánták a török uralom idején.
A kötet címének – A remény zsinata – választásával arra kívánt utalni, hogy a dokumentum a legnehezebb történelmi körülmények között is a jövőbe vetett hitet és a megmaradás reményét közvetítette. Kiemelte azt is, hogy a kánonok magyar nyelven jelent meg, még a Vizsolyi Biblia előtt, és jelentős szerepet játszottak a magyar egyházjogi, pedagógiai és egyházszervezési szaknyelv kialakulásában.
A konferenciát záró Szenn Péter, a HRKKE püspöke hangsúlyozta: nem pusztán megemlékezni gyűltek össze, hanem hálát adni Istennek azért az örökségért, amelyet a Hercegszőlősi kánonok jelent. Kiemelte, hogy ezek nem csupán történelmi dokumentumok, hanem Isten igéjén alapuló, ma is érvényes gyakorlati útmutatások az egyház és a hívő ember számára. Nagy jelentőségűnek nevezte, hogy a reformáció bölcsőjének számító Laskón a Kárpát-medence legelismertebb egyháztörténészei és teológusai együtt idézték fel ezt az örökséget, amelynek a helyi református közösség ma is őrzője és továbbvivője.
Az eseményt az Alfalusi Vegyes Kar és a Sepsei Népdalkör szolgálata tette még ünnepélyesebbé: Sztárai Mihály, Skaricza Máté, Szegedi Kis István és Borkó Julianna énekei csendültek föl az előadások között, méltó módon kapcsolva össze a tudományos tanácskozást a reformáció gazdag egyházi-zenei hagyományával.
Az eseményen részt vett Jankovics Róbert parlamenti képviselő, a HMDK elnöke és dr. Császár Zoltán eszéki magyar konzul is.
