Egy szebb jövő reményében történő kivándorlás örökösnek tekinthető horvát probléma. Ez Horvátország önállósodása után is folytatódott, különösen jelentős volt a honvédó háború idején, de a 21. század elején is, amikor a munkahely és a biztosabb jövő miatt egyre több fiatal és értelmiségi hagyta el Horvátországot. Ez nem is csoda, hiszen ma a 24 év alatti munkanélküliek arányát tekintve Spanyolország után nálunk a legrosszabb a helyzet.
A Horvát Statisztiaki Hivatal harmadik éve jegyez negatív migrációs értéket. Tavaly 8534-en költöztek Horvátországba, de közben 12 699 személy hagyta el az országot.
Annak ellenére, hogy az ország legfejlettebb része a főváros, mégis innen távoztak a legtöbben, ezt a Tengermelléki-fennsíki megye és Split-Dalmát megye követi. És bármilyen meglepő is, de a likai, muraközi és a krapinai körzeteket hagyták el a legkevesebben.
Általában Ausztria, Németország, Franciaország volt az úti cél, de sokan a tengerentúlon találták meg számításaikat.
Becslések szerint mintegy 300 ezer horvát él Németországban, Ausztriában 120 ezren, Svájcban 80 ezren vannak, Olaszországban és Szlovéniában 60-60 ezren, a skandináv országokban pedig 45 ezren. A Migrációs Intézet szerint 1991 és 2005 között majd 150 ezer 30 és 45 év közötti személy hagyta el hazánkat.
