Támogatás nélkül maradt a nagy múltú laskói kultúregyesület

270
07--Busjrs-2

Az 50-es évek elején alakult laskói Petőfi Sándor Magyar Kultúregyesület 1999-ben szerveződött újjá, tagjai azóta töretlenül munkálkodnak. Először a vegyes kar kezdte meg a háborús években szünetelő munkát. Az évek során pedig a fiatalok éppúgy bekapcsolódtak a munkába, mint az idősek, és egyre többen érezték magukénak a kultúregyesület céljait: ápolni kultúránkat és nemzeti hagyományainkat, megőrizni a magyar nyelvet. A zágrábi Kisebbségi Tanács ennek a nagy múltú egyesületnek a támogatását szüntette meg egy tollvonással múlt pénteki ülésén Sója Dénes magyar parlamenti képviselő javaslatára.

Laskón mindig élénk kulturális élet zajlott. Az 50-es évek elején alakult meg a Petőfi Sándor nevét viselő kultúregyesület. Abban az időben az amatőr színjátszás igencsak népszerű volt, a falu apraja-nagyja szerepelni akart. A 80-as évekig több darabot is színpadra állítottak, amit Baranya- és Szlavónia-szerte több településen is nagy sikerrel mutattak be. Az egyesület több éves előkészület és gyűjtés után 1981 decemberében megnyitotta a hajdani iskola és tanítólakásból kialakított laskói Helytörténeti és Néprajzi Gyűjteményt. A múzeum régi dokumentumok és használati tárgyak révén mutatta be a falu művelődéstörténetét, de megelevenedett az iskola története is. A Drávaszög egyik leggazdagabb gyűjteményével dicsekedhetett az egyesület, amelyet a háborús években (1991-97) jelentős kár ért. Az épületet pár éve a falu vezetése lebontatta, a gyűjtemény azóta a református templom karzatán porosodik.

 

A laskói kórus 07-krus

Kevés az olyan amatőr magyar kórus, amely ilyen hosszú aktív tevékenységet tudhat maga mögött, mint a laskói. Harmincnégy évvel ezelőtt a laskói asszonyok kezdeményezésére alakult Ognjenović Kettős Zsuzsanna vezetésével, akit határon túli kulturális tevékenységéért Magyarországon a magyar kultúra lovagjává avattak, Horvátországból ő az első, aki ilyen tevékenységben részesült. A háborús kényszerszünet után, az ún. békés reintegráció után a kopácsi kórussal egyesült, és ma Alfalusi Vegyes Kar néven működik. Évente harminc fellépésük van, a horvátországi magyar ünnepi rendezvények állandó szereplői, de számos külföldi fellépéssel is dicsekedhetnek. Ma már nem csupán népdalok, népdalfeldolgozások, hanem egyházi énekek és alkalmi dalok is szerepelnek a repertoárjukon.

– Nagyon felháborodtam, amikor megtudtam, hogy egyesületünk idén nem részesül támogatásban. Hosszú évek óta jól működő művészeti csoportokról van szó, az énekkarról és a  népi tánccsoportról, tagjaik lelkesen látogatják a próbákat. Ott vagyunk minden ünnepségen, büszkén képviseljük településünket, öregbítjük a hírnevét. Részt veszünk olyan rendezvényeken mint pl. a Vendégségben Budapesten, de nagy sikerrel szerepletünk legutóbb is a mohácsi Busójáráson. Nem engedhetjük meg, hogy ez a nagy múltú egyesület a parlamenti képviselő rosszindulatának az áldozatává váljon. Ezért mindent megteszünk azért, hogy tovább működhessünk és dolgozhassunk – mondta Ognjenović Kettős Zsuzsanna, a tánccsoport és az énekkar vezetője.

 

07-a-helytrtneti-gyjtemnyRendezvények és az ifjúság felkarolása

A kultúregyesületen belül ifjúsági tánccsoport is működik, újra megnyitották az egykori falusi könyvtárat, könyvállományának a nagy részét sikerült megmenteni. Több nagysikerű rendezvény, könyvbemutató is fűződik az egyesület nevéhez. Sikerült az egykori laskói majálisokat újjáéleszteni a Laskói Sport- és Kultúrnapok megszervezésével. Társszervezője volt a Laskóról elszármazottak sikeres találkozójának, és minden évben adventi koncertet és kórustalálkozót rendeznek. Unatkozó Szamarak Klubja néven egy gyerekcsoportot hoztak létre, amelynek a foglalkozásaira nagy örömmel járnak a tagok.

– Éveken keresztül büntetett bennünket a Bellyei járás, ugyanis költségvetéséből mindössze évi ezer kúnára tartott méltónak bennünket, de akkor számíthattunk a Kisebbségi Tanács anyagi támogatására, és így működni tudtunk. Hosszú évek kemény munkája van mögöttünk, folyamatosan azért dolgoztunk, hogy megőrizzük, továbbvigyük azokat a hagyományokat, értékeket, amelyeket eleink hagytak ránk. Ezért állunk értetlenül a Kisebbségi Tanács döntése előtt, mely szerint idén sem működésünket, sem pedig rendezvényeinket nem támogatják. Nem tudjuk, mi volt a céljuk ezzel, de gyalázatos dolog, amit tettek. Igyekszünk majd támogatókat, szponzorokat keresni, az egyesületért végzett munkánk eddig is „bérmentes” volt, és erre a jövőben is számíthatnak, nem hagyjuk cserben a gyerekeket, sem a kórustagokat, akik szabadidejüket nem sajnálva járnak a próbákra és a fellépésekre. Érthetetlen számunkra, hogy mi volt ezzel a magyar kisebbségi képviselőnek és azt őt támogató szervezetnek a célja, és hogy vajon fölmérték-e, hogy ezzel milyen mérhetetlen kárt okoztak a horvátországi magyarságnak? Minden egyes szervezet, az ott tevékenykedő emberek egy-egy láncszemnek számítanak, és ha ezeket a láncszemeket kiveszik, a lánc szétesik. Mi minden erőnkkel azon leszünk, hogy ez ne következzen be annak ellenére sem, hogy Sója Dénes javaslatára idén nem kapunk támogatást – mondja Déra Kornélia, az egyesület elnöke.