A hét szomszédos ország közül egyedül Horvátországgal tudjuk valamennyi határátkelőnket nyitva tartani az ingázóknak, de a későbbiekben új átkelők megnyitására is készülünk – jelentette ki a magyar külgazdasági és külügyminiszter múlt pénteken a Letenye-Muracsány (Goričan) határátkelőn a Gordan Grlić Radman horvát kül- és Európa-ügyi miniszterrel folytatott tárgyalását követően.
Szijjártó Péter a Gordan Grlić Radmannal tartott megbeszéléseiről szólva megemlítette: még március végén egyeztek meg arról, hogy a határsáv 30 kilométeres körzetében élők munkavégzés céljából átléphetik az országhatárt.
A koronavírus-járvány után új határátkelőhelyeket is szeretnének nyitni, így 2023-ig elkészül a magyar-horvát határig az M6-os autópálya, továbbá Zákánynál és Sároknál már előkészítik egy-egy új átkelő infrastruktúráját.
A miniszter azt mondta: a
két ország kölcsönösen segítette egymást a világjárvány miatt külföldön rekedt
állampolgárok hazatérésében, Magyarország 16 horvát, Horvátország pedig 64
magyar hazajutásában nyújtott segítséget. Magyarország a horvátok egészségügyi
védekezéséhez 100 ezer maszkot és 5 ezer védőruhát adományozott, illetve
segítette az eszéki kórház felkészülését a védekezésre.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: kölcsönösen érdekeltek egymás sikerében, az
egészségügyi védekezésben és a gazdaság újraindítása miatt is, hiszen a
legnagyobb magyar vállalatok Horvátországban is fontos gazdasági szerepet
játszanak. A legnagyobb magyar vállalat, a Mol éppen nemrég döntött arról, hogy
a rekordösszegnek számító 183 milliárd forintért modernizálja az egyik horvát
olajfinomítót, az OTP pedig Magyarország legnagyobb bankjaként immáron a
negyedik legnagyobb piaci részesedésű pénzintézetté vált Horvátországban.
Tavaly a két ország közötti kereskedelmi forgalom, rekordot döntve, meghaladta a 2,6 milliárd eurót. Ahhoz, hogy a magyar és horvát vállalatok közötti kapcsolatokat a világjárvány utáni időszakban is zökkenőmentessé tehessék, a magyar Eximbank 180 millió eurós hitelkeretet nyitott a két ország vállalati együttműködésének finanszírozására – sorolta a külügyi tárca vezetője.
Szijjártó Péter jelezte: jelenleg Horvátország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét, amelyet talán a legtöbb kihívással teli időszakban vett át. Az EU előtt álló sok dilemmát illetően – mint mondta – „egy követ fújunk”, hasonlóan gondolkodnak a nyugat-balkáni bővítés fontosságáról, az illegális migrációval szembeni fellépés folytatásáról és a kohéziós források szintjének fenntartásáról is.
Radman: A horvátországi magyarok és a magyarországi horvátok ékkövek a két ország közötti viszonyban. A horvátok és magyarok viszonyát pedig „mint testvér a testvérrel, magyar a horváttal” megfogalmazással jellemezte
Gordan Grlić Radman miniszter felidézte a két ország több évszázadra visszatekintő barátságát és azt, hogy az elmúlt évtizedekben Magyarország kiállt Horvátország mellett függetlenné válása vagy európai uniós csatlakozása ügyében. Megköszönte a mostani járvány leküzdése és a néhány héttel ezelőtti zágrábi földrengéssel kapcsolatban nyújtott magyar támogatást is.
Említést tett arról, hogy a koronavírus-járvánnyal összefüggésben hozott határátlépési könnyítések mintegy 100 embert érintenek Letenye térségében. Nagyon fontos, hogy a muraközi borászok meg tudják művelni magyarországi szőlőiket, földjeiket, a Horvátországban dolgozó magyarok pedig elláthassák a munkájukat, mindez ráadásul az EU-n belül is mutatja, hogy a határaink nyitottak – mondta Gordan Grlić Radman.
A külügyi tárca irányítója – aki 2017-ig Horvátország budapesti nagykövete volt – a kisebbségek helyzetéről is szót ejtett, emlékeztetve arra, hogy a Magyarországon élő mintegy 50 ezer horvát és a Horvátországban élő magyar kisebbség teljes mértékben azonos jogokat élvez. Mint mondta, a horvátországi magyarok és a magyarországi horvátok ékkövek a két ország közötti viszonyban. A horvátok és magyarok viszonyát pedig „mint testvér a testvérrel, magyar a horváttal” megfogalmazással jellemezte.
