A horvát nemzeti bank (HNB) a szabad felhasználású hitelek szigorúbb feltételekhez kötését javasolja a pénzintézeteknek, ellenkező esetben a frankhitelekhez hasonló problémák léphetnek fel, amikor is az állampolgárok „olcsó” svájcifrank-kölcsönöket vettek fel, majd eladósodtak és sokan közülük utcára kerültek a kilakoltatások miatt – közölte a Poslovni Dnevnik gazdasági napilap.
A HNB által nemrég
közölt adatok szerint tavaly 5,4 milliárd kúnával nőttek a szabad felhasználású
hitelek Horvátországban, 2017-ben ez a növekedés 2,9 milliárd kúna volt,
2016-ban pedig 1,7 milliárd, 2018 végén a szabad felhasználású hitelek a
lakosság által felvett kölcsönök 40 százalékát tették ki.
A problémát a HNB szerint az okozza, hogy a bankok a
szabad felhasználású hiteleknél sokkal kedvezőbb feltételeket határoznak meg a
hitelfelvevő személy jövedelmi és vagyoni helyzetével szemben, mint például a
lakáshiteleknél, ahol a hitelfelvételt sokkal szigorúbb kritériumokhoz kötik.
Ezért sokan, akik egy lakáshitelkölcsön megállapításánál hitelképtelennek
bizonyulnak, szabad felhasználású hitelhez folyamodnak, amely bár drágább és
kedvezőtlen az adós számára, de elérhető.
A HNB ezért azt ajánlja a pénzintézeteknek, hogy a szabad felhasználású hiteleket, amelyek futamideje 60 vagy annál több hónap, ugyanolyan feltételekhez kössék, mint a lakáshiteleket. Azt is kezdeményezik, hogy a bankok vezessenek be jövedelemkorlátot, figyelembe véve a minimális megélhetési költséget, amely nem lehet kevesebb a végrehajtási törvényben előírtnál. A jegybank továbbá javaslatot tett arra is, hogy a bankok belső tőkekövetelményeik meghatározásánál számoljanak a szabad felhasználású hitelek okozta lehetséges veszteséggel, és határozzanak meg világos mechanizmusokat a veszteségek elszámolására.
A bankok a szabad felhasználású hitelek iránti kereslet robbanásszerű növekedését a makrogazdasági környezet javulásával és a kamatok csökkenésével magyarázzák.
