Az idei nyár tartós szárazsága és a magas hőmérséklet komoly károkat okozott a szlavóniai és baranyai mezőgazdaságban. Horvátország keleti részének megyéiben természeti katasztrófahelyzetet hirdettek ki az aszály miatt. A végleges kárösszeg még nem ismert, a gazdák bejelentéseinek az összegzése folyamatban van.
Az idei aszály különösen a tavaszi vetésű növényeket sújtotta. A kukorica, a szója, a napraforgó, a cukorrépa, valamint a takarmánynövények termésében is jelentős visszaeséssel számolnak a gazdák. A tartós csapadékhiányt a júniusi, júliusi és augusztusi magas hőmérsékletek tovább súlyosbították.
A szomszédos Bród-Száva mente megyében az előzetes adatok szerint több mint 43 millió euróra becsülik az aszály okozta károkat. A többi érintett megyében azonban még folyik a bejelentések feldolgozása. Eszék-Baranya megyében szeptember 1-jén hirdették ki a természeti katasztrófahelyzetet valamennyi helyi önkormányzati egység területére.
A baranyai gazdák is érzik a következményeket
A HMDK Gazdakör falugazdásza, Tarnai Attila is azon a véleményen van, hogy az idei időjárás a térségben is komoly kihívás elé állította a termelőket. A kukorica és a szója esetében is jelentős terméskieséssel kell számolni, különösen azokon a területeken, ahol a növények a kritikus fejlődési időszakban nem kaptak elegendő csapadékot. Mint mondta, nemcsak az idei termés mennyisége okoz gondot, hanem az is, hogy a termelési költségek közben továbbra is magasak. A gazdák ezért azt várják, hogy a károk felmérése után olyan támogatási rendszer működjön, amely valóban segítséget jelent a kieső bevételek pótlásában.
A horvát mezőgazdasági kamara képviselői szerint az ország keleti részén kukoricából akár 70 százalékos terméskiesés is előfordulhat, ami hektáronként mintegy 800 eurós kárt jelenthet. Hasonló nagyságrendű veszteség várható a szójánál is. Ugyanakkor a természeti katasztrófa kihirdetése nem jelenti automatikusan a teljes kár megtérítését.
A gazdák által bejelentett károkat először a helyi és megyei szintű bizottságok dolgozzák föl, majd az adatokat az állami kárnyilvántartásba vezetik be. Az országos bizottság ezt követően ellenőrzi az adatokat, és javaslatot tesz a kormány számára a támogatás összegére.
Az öntözés és az alkalmazkodás lehet a megoldás
A szakemberek szerint az idei aszály ismét azt bizonyította, hogy a horvát mezőgazdaságnak hosszabb távon is alkalmazkodnia kell a szélsőséges időjáráshoz. Ennek egyik fontos eleme az öntözőrend-
szerek fejlesztése lehet. Vukovár-Szerém megyében jelenleg öt közösségi öntözőrendszer működik, amelyek közel 2800 hektárt látnak el vízzel, további két rendszer pedig tervezési szakaszban van.
A mezőgazdasági termelők számára ugyanakkor nemcsak az öntözés fejlesztése jelenthet segítséget. Egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a szárazságot jobban tűrő növényfajtákra és termesztési technológiákra, valamint a termésbiztosításra is.
Az idei évi tapasztalatok így nemcsak az elszenvedett károk felméréséről szólnak, hanem arról is, hogyan lehet a jövőben csökkenteni az aszály miatt bekövetkező veszteségeket. A gazdák szerint az alkalmazkodáshoz szükséges beruházásokat azonban saját erőből egyre nehezebb finanszírozni.
