Múlt kedden Sepsén ismét megtelt a közösségi tér a gazdák beszélgetésével, a frissen szeletelt kolbász illatával és a szakmai eszmecserék pozitív hangulatával. A HMDK Gazdaköre immár ötödik alkalommal szervezte meg kolbászminősítő versenyét, amely 2022-es indulása óta szép lassan a drávaszögi és szlavóniai magyar gazdatársadalom meghatározó téli eseményévé vált.
A tél hagyományosan a disznóvágások ideje. A kolbásztöltés, fűszerezés és füstölés generációkon át öröklődő tudás, amely egyszerre gasztronómiai és közösségi élmény. A Gazdakör versenye pontosan ezt a hagyományt kívánja ápolni és továbbadni.
Az idei megmérettetésre 35 minta érkezett, ami a sertéspestis és az elmúlt időszak nehézségei fényében különösen figyelemre méltó szám. A zsűri tagjai között idén is ott volt Magdó János, Magyarország eszéki főkonzulja, aki már korábban is vállalta a minősítés feladatát.
„Ki nem kedveli a kolbászt?” – tette fel mosolyogva a költői kérdést. Mint mondta, falusi gyerekként számára természetes dolog volt az otthoni kolbászkészítés, és ma is nagyra értékeli azt az igyekezetet, amellyel a gazdák fenntartják ezt a hagyományt. A főkonzul kiemelte: a házilag előállított élelmiszer nemcsak ízében, hanem minőségében is más, egészségesebb és megbízhatóbb.
A bírálat során – saját bevallása szerint – elsősorban az ízre figyel, de természetesen a szín, az állag és az összhatás is számít. A mintákat egytől tízig pontozták, majd az összesített eredmények alapján dőlt el a sorrend.
Első helyen a csúzai Bosnyák Ferenc, a másodikon a szintén csúzai Dudás József végzett, a harmadik pedig a karancsi Bálint Szabó Anasztázia készítménye lett.
A Gazdakör részéről a kopácsi Kovács János emlékeztetett arra, hogy az esemény eredetileg baráti összejövetelként indult. Az évek során azonban a rendezvény rangot kapott, és ma már komoly szakmai figyelem övezi.
Kovács szerint a jó kolbász titka mindenekelőtt az alapanyagban rejlik. „Legyen jó minőségű a sertéshús és a paprika is – az ilyen alapanyagból már lehet jó kolbászt készíteni” – mondta. Hangsúlyozta, hogy a rossz minőségű hús vagy fűszer tönkreteheti még a leggondosabb munkát is. A füstölés külön fejezet: a túl erős, hirtelen füst fekete kérget képezhet, ami kesernyés ízt eredményez, és belül nyers maradhat a kolbász. „Lassan kell indítani, türelemmel. Nem az a cél, hogy egy hét alatt elkészüljön, hanem hogy jó minőségű legyen” – fejtette ki.
Szabó Attila, a Gazdakör elnöke felidézte, hogy minden évet a gazdabállal indítanak, amelyet szakmai előadások és különféle közösségi rendezvények követnek. Ebbe a folyamatba illeszkedik szervesen a kolbászminősítő is. Mint elmondta, az első versenyen még alig több mint húsz minta sorakozott az asztalokon, az érdeklődés azonban évről évre nőtt, tavaly már csaknem ötven kolbász érkezett. Idén ugyan valamivel kevesebb mintát neveztek be, ám a színvonal továbbra is magas maradt, ami jól mutatja, hogy a minőség iránti elkötelezettség mit sem változott.
A sepsei rendezvényen a gazdák nemcsak versenyeznek, hanem tapasztalatot cserélnek, tanulnak egymástól, és megerősítést kapnak munkájukról. A kolbászminősítő mára hagyománnyá vált, amely összeköti a közösséget, és bizonyítja: a lassú füst, a gondosan válogatott alapanyag és a szakértelem időtálló értékek.
Ha a lelkesedés kitart, jövőre ismét megtelik majd egy közösségi terem illatokkal, baráti beszélgetéssel és finomabbnál finomabb kolbászokkal.
A rendezvényen részt vett Mészáros Balázs, a magyar Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának főosztályvezetője és dr. Császár Zoltán magyar konzul is.
