A külhoni magyarságnak adott magyar állami támogatások évről évre nőnek, a kormány ezzel is a magyarság szülőföldön való megmaradását és boldogulását kívánja előmozdítani – jelentette ki Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár múlt szerdán Kishegyesen, a XV. Vajdasági Szabadegyetem megnyitóján elhangzott beszédében.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medencében a külhoni magyar közösségek közül a legjobb helyzetben jelenleg a vajdasági magyarság van, az utóbbi 25 évben itt történt a legtöbb pozitív változás. A vajdasági magyarság nagyon fontos összekötő kapocs lett Magyarország és Szerbia között – hangsúlyozta Potápi Árpád János.
Emlékeztetett arra, hogy hét éve fogadta el a magyar parlament az egyszerűsített honosításról szóló törvényt, a cél pedig az volt, hogy 2018-ra egymillió külhoni magyar állampolgár legyen. 2017 májusáig ez a szám elérte a 950 ezret, ebből 835 ezren már le is tették az állampolgársági esküt.
Évről évre növekszik a külhoni magyarságnak szánt támogatások mértéke – húzta alá az államtitkár, majd úgy folytatta: a Vajdaságnak a tavalyi esztendőben közel 2,5 milliárd forint jutott, ebből egyebek mellett a Magyar Nemzeti Tanács ösztöndíjprogramját, a magyar hallgatóknak otthont adó Európa Kollégiumot, valamint az ifjúsági közösségeket támogatták. Ezenfelül a magyar kormány támogatta a doroszlói zarándokhely kiépítését, a szabadkai Magyar Ház új épületének megvásárlását, a szabadkai Szent Teréz-székesegyház felújítását, a falu- és tanyagondnoki rendszert, valamint a Pannon Médiaház létrehozását.
Potápi Árpád János kitért az óvodafejlesztési programra, amelynek az a célja, hogy minden magyar gyerek magyar bölcsődébe és óvodába járjon. Integrált oktatási központokat hoznának létre, ahol a bölcsődétől az érettségiig egy intézményben tanulhatnának a diákok.
A nemzetpolitikai államtitkár a vajdasági gazdaságfejlesztési program jelentőségéről is beszélt, és felhívta a figyelmet arra, hogy a fiatal vállalkozók támogatása egyebek mellett azért fontos, hogy nőjön a magyar munkavállalókat alkalmazó vállalatok száma, és nőjön a magyarság kezében összpontosuló vagyon, így pedig elősegítsék a szülőföldön való boldogulást.
Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke is kitért azokra a lépésekre és eredményekre, amelyek segítik a Vajdaságban maradást és a szülőföldön való boldogulást. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy Szerbiáéval együtt a vajdasági magyar lakosság száma is folyamatosan csökken, és ennek megállítására is hathatós intézkedésekre lenne szükség. „Elsődleges feladat magyarnak maradni a szülőföldön” – szögezte le.
A VMSZ alelnöke szerint a Vajdasági Szabadegyetem a magyar értelmiség utánpótlásának táptalaja, így az itt megjelent fiatalok tudnak fellépni a felmerülő problémák megoldása érdekében. Szerinte sürgősen megoldást kell találni arra, hogyan állítható meg a népességcsökkenés, illetve az elvándorlás. Szerbiában a 2011-es népszámlálás alkalmával 253 ezer magyart írtak össze.
Kovács Elvira aláhúzta, hogy a vajdasági magyarság támogatásának köszönhetően a VMSZ olyan pozícióba került, hogy a legnagyobb szerb párttal, a Szerb Haladó Párttal tudott koalícióra lépni, és a kormánykoalíció részeként tudja képviselni a délvidéki magyarság érdekeit.
A Vajdasági Szabadegyetem hat napja alatt a résztvevők egyebek mellett a felnőtté válással, a karrierépítéssel, az értelmiségi utánpótlással, valamint kulturális és sporttémákkal foglalkoztak.
