Potápi Árpád János: Félmillió felett a Határtalanul programban részt vevő diákok száma

7

Eddig mintegy 535 ezer diák vett részt a Határtalanul programban, amelybe kilencszáznál is több település kapcsolódott be – mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden Budapesten.

Az államtitkár az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága és kulturális bizottsága együttes ülésén kiemelte: a program elsődleges célja, hogy az anyaországi és külhoni magyar gyermekek közötti kapcsolatok kialakítását elősegítse és megerősítse. A külhoni magyar területekre szervezett kirándulások emellett hozzájárulnak a lokálpatriotizmus megerősítéséhez, elősegítik a külhoni magyarság megismerését, a földrajzi, geológiai, néprajzi ismeretek bővítését.

Szeretnék, ha a program keretében minden hetedikes magyar diák eljutna valamely határon túli magyar területre – mondta, és reményét fejezte ki, hogy ezt a következő tanévben meg is tudják majd valósítani.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a mostani tanévben közel kétezer pályázat érkezett, és azért, hogy minden diákcsoport el tudjon jutni kirándulásra, a rendelkezésre álló keretet 1,8 milliárd forintra egészítették ki.

Az idei tanévben a csoportok 1500 kirándulás során 2,3 millió kilométert tesznek meg.

A felkeresett úti célok között első helyen a legnagyobb régióként Erdély szerepel, amelyet a Felvidék, Horvátország és Vajdaság követ. Kárpátalja vonatkozásában a program jelenleg szünetel – jelezte.

Potápi Árpád János a program eredményeit részletezve egy kutatást idézett, eszerint a magyarországi egyetemisták 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy járt már külhoni, magyarlakta területen. Ez jórészt ennek a programnak köszönhető – hangsúlyozta. A diákok 62 százaléka számolt be határon túli magyar barátokról, akikkel napi kapcsolatban vannak, és 65 százalékuk nevezte a kirándulást egy életre szóló élménynek.

Potápi Árpád János úgy fogalmazott: a nemzet jövője a fiatalok kezében van, ha a közöttük fennálló kapcsolatot erősíteni tudják, akkor hosszú távon a nemzet szövetét is meg tudják erősíteni.

Az államtitkár megköszönte a támogató hozzászólásokat és kiemelte: konszenzusra törekednek, aki a nemzeti összetartozásban részt kíván venni, részese lehet annak. Mi, magyarok összetartozunk a határok megléte ellenére, mert az országnak vannak határai, de a nemzetnek nincsenek – fogalmazott. Fontosnak tartotta, hogy a nemzeti összetartozás érzése ne csak egy szlogen legyen, hanem egy valóban átélt élmény.

A felvetésekre reagálva megfontolandónak nevezte, hogy a programot kiterjesszék akár középiskolai osztályokra is, amennyiben az ehhez szükséges források rendelkezésre állnak.

Csite András, a Hétfa Kutatóintézet igazgatója kiemelte: a program alapvetően köznevelési célja, hogy a gyermekek tudásszintjét növelje, de vannak gazdasági hatásai is, amelyek elsősorban külhonban jelennek meg.

A csoportok a Kárpát-medence egészét bejárják, nincs olyan szeglet, ahol ne fordultak volna meg a kiránduláson résztvevők. A toplista első három helyén Kolozsvár, Nagyvárad és Déva szerepel. Ez azt is jelenti, hogy ezek azok a települések, ahol gazdasági hatások is elsődlegesen megjelennek – közölte, hozzátéve: az odalátogatók egyúttal turisták is. 12 milliárd forintnyi turisztikai kiadást azonosítottak, amit a külhoni kiránduláson résztvevők költöttek el.

Kiss Róbert Richárd turisztikai szakértő arról beszélt, hogy a program a Kárpát-medencei idegenforgalom motorja. A kulturális élmény mellett egyfajta reklám és marketing is egyben, később a gyerekek családi úti célnak javasolják ezeket a helyszíneket. Az utazók 20 százaléka újra érdeklődik hasonló úti célok iránt – közölte.

A bizottság előtt Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója kiemelte: azon dolgoznak, hogy a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő alkotóművészeknek teret és bemutatkozási lehetőséget biztosítsanak. Rendezvényeik a nemzeti identitás erősítését szolgálják, igyekeznek bemutatni a világ magyarságára jellemző értékeket, és szeretnék megismertetni a határon túli magyarsággal a hungarikumokat, a magyar kultúra és tudományos élet kincseit, tudományos, szellemi teljesítményeit.

Pánczél Károly (Fidesz), a nemzeti összetartozás bizottság elnöke arról beszélt, hogy a program a nemzetpolitika zászlóshajója, egy sikertörténet. A kezdeti gyermekbetegségek után – amikor csak utazást, szállást lehetett finanszírozni – mostanra már bekerült az étkezés támogatása, és biztosítják a különböző programok költségeit is.

Pósán László (Fidesz), a kulturális bizottság elnöke azt mondta: ez egy jó program, amelyet érdemes folytatni és érdemes a további fejlesztéseken gondolkodni. Az ilyen típusú élmények, amelyeket helyben lehet megtapasztalni, életre szólóan megmaradnak – hangsúlyozta.