A januári vukovári bemutató után a drávaszögi Pélmonostoron is közönség elé került Bódi Viktória Az idő sebei – Jakumetovics Rozália személyes története című kötet, valamint az azonos című dokumentumfilm. A Liszt utcai magyar kulturális központban, ahogyan Vukováron is, minden széknek volt gazdája. A résztvevők fontosnak érezték, hogy meghallgassák és megértsék Jakumetović Rozália/Rózsika háborús történetét.
A könyv alapját a 2025 januárja és februárja között a vukovári magyar házban készült mélyinterjúk adják. Összesen 26 órányi hanganyag rögzíti Jakumetović Rozáliának az 1991-es vukovári eseményekre és az azokat követő időszakra vonatkozó személyes visszaemlékezéseit.
Az interjúkat Bódi Viktória készítette, aki az elbeszélések rendszerezését, történeti keretbe helyezését és könyvvé formálását is jegyzi. A szerző a pélmonostori bemutatón nem tudott részt venni, de Rozália és Jankovics Róbert is köszönetet mondott neki és mindazoknak, akik hozzájárultak a könyv és a film megszületéséhez.
Az alkotás középpontjában Jakumetović Rozália, a Vukovári Magyarok Egyesületének elnöke áll. Személyes sorsán keresztül az 1991-es vukovári történések nem történelmi adatokká, hanem átélt, húsba vágó valósággá válnak.
A bevezető gondolatok után levetített dokumentumfilm alatt síri csend uralkodott a teremben. A nézők lélegzetvisszafojtva követték a történetet, akárcsak az első, vukovári bemutatón.
A film után nehéz volt megszólalni. A panelbeszélgetést Micheli Tünde, az Új Magyar Képes Újság főszerkesztője vezette. Kérdéseire Jankovics Róbert és Rozália asszony válaszolt, de a közönség is aktívan bekapcsolódott. Sokan régóta ismerik Rózsikát, de most más szemszögből, mélyebben látták az ő történetét. Szavai egyszerre voltak fájdalmasak és felemelőek. Elmondta, hogy nem volt könnyű újra feltépni a „vérző sebeket”. Családtagjaival együtt döntötték el, hogy vállalja a múlt felidézését. Sírás, megrendülés, hosszú beszélgetések kísérték a munkát, de ma már úgy érzi: szükség volt rá.
– Nem csak a gazdaság, nem csak az autó és a ház fontos az életben. Nekem is volt mindenem, és egyszer csak semmim sem maradt. De az emberi szeretet és a jóság megmaradt. Azt szeretném, hogy aki elolvassa, rájöjjön: a háborúért soha nem kell harcolni, csakis a békéért.
„Egy autentikus hősről beszélünk, aki a háborúban megmutatta, mit jelent az, embernek maradni, és mit jelent az, hogy magyarnak maradni”
A kiadó nevében Jankovics Róbert, a HMDK elnöke, parlamenti képviselő köszöntötte a jelenlévőket. Hangsúlyozta: Az idő sebei több mint egy könyv vagy film – egy kivételes személyes áldozatvállalás dokumentuma, amely megőrzi a horvátországi magyar közösség közelmúltjának fájdalmas, de meghatározó történeteit. Felidézte, hogy hosszú évekig biztatta Rozáliát: ne csak beszéljen a történtekről, hanem írja is meg.
– Azt mondtam neki: írd meg, ne aggódj a kiadás miatt, a többi a mi feladatunk. Óriási személyes sikernek tartom, hogy sikerült meggyőzni – fogalmazott.
Kiemelte: a könyv legfontosabb üzenete nem a harag, nem a bosszú, hanem az, hogy „soha többé háborút”. Egy autentikus hősről szól, aki a legnehezebb időkben is ember és magyar tudott maradni.
Jakab Sándor, a HMDK tiszteletbeli elnöke személyes élményei alapján szólt hozzá az elhangzottakhoz. Ötször járt a megszállt Vukováron, látta a rommá lőtt várost és Szentlászlót is.
A könyvet Erich Maria Remarque Nyugaton a helyzet változatlan című regényéhez hasonlította:
– Aki ezt elolvassa, megérti, mit jelent a háború, és mindent megtesz majd azért, hogy elkerülje.
Juhász Annamária pszichológus szakmai szemmel világította meg a történetet. Elmondta: a trauma váratlan, kontrollvesztett állapot, amelyben az ember csupán túlélni akar. A feldolgozás azonban csak akkor indulhat el, amikor a kimondás, a megosztás kapuja megnyílik.
– Amikor ezek a borzalmak megoszthatóvá válnak, elindul a gyógyulás. Az írás és a beszéd nemcsak Rózsika életében, hanem az egész közösség számára a feldolgozás része.
Hosszú sor a dedikálásnál
A bemutató végén hosszú sor kígyózott a teremben. Az emberek türelmesen várták, hogy Rózsika dedikálja a könyvet. Nem csupán aláírást kértek, egy kézfogást, egy mosolyt, egy szép pillanatot is.
Az este így nem csupán könyv- és filmbemutató volt. Közös emlékezés, közös gyász és közös remény. Egy bátor asszony által kimondott üzenet: a háború soha többé nem lehet válasz semmire, csak a béke.
Az eseményen részt vett Magdó János eszéki magyar főkonzul is.
