Kolinda Grabar-Kitarović köztársasági elnök november 8-ra írta ki a horvátországi parlamenti választásokat, amelyek után azt, hogy ki alakíthat kormányt, politikai elemzők szerint a két nagy párt – a jelenleg kormányzó szociáldemokraták (SDP) és az ellenzéki, jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) – teljesen kiegyenlített támogatottsága miatt valószínűleg a kisebb pártokkal kötött koalíciós megállapodások döntik majd el.
Horvátország nagy migrációs nyomásnak van kitéve. A menedékkérők azután indultak meg az általuk addig elkerült Horvátország felé, miután szeptember közepén a magyar hatóságok lezárták a szerb-magyar zöldhatárt. Azóta több tízezer migráns érkezett Horvátországba, ahonnan Magyarországon keresztül távoztak Nyugat-Európába. A migránsválság nagyban meghatározza a hangulatot az országban, és az egyik fő kampánytémává nőtte ki magát. A szociáldemokraták szerint be kell engedni a migránsokat az országba, és segíteni kell őket abban, hogy eljussanak Nyugat-Európába. A HDZ a zöldhatárok lezárását és a katonaság kivezénylését követeli, valamint az uniós szabályok és a dublini rendelet betartására szólít fel.
Kolinda Grabar-Kitarović, Horvátország első női elnöke januárban lépett hivatalba. Az államfő, akit a HDZ jelölt az elnöki posztra, Ivo Josipović akkori távozó szociáldemokrata államfőt utasította maga mögé az elnökválasztás második fordulójában. A HDZ akkor úgy ítélte meg, hogy ezzel nagy lépést tett a hatalom megszerzése felé. A két nagy párt küzdelme azóta is tart. Az, hogy egy szoros végkimenetelű parlamenti választás után ki lesz a valódi győztes, attól is függ majd, hogy az államfő kit kér fel kormányalakításra.
Egy hónappal ezelőtt még bátran ki lehetett volna jelenteni, hogy a HDZ biztos győzelmet arat, de mára ez bizonytalanná vált. A legfrissebb közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a HDZ mindössze egyetlen százalékponttal előzi meg a szociáldemokratákat, miközben több mint egy évig kényelmesen vezetett az SDP-vel szemben. Júliusban a HDZ még 36 százalékon állt, a SDP-nek pedig mindössze 18 százalékos volt a támogatottsága. Három hónap alatt a HDZ veszített népszerűségéből (32,9 százalék), a szociáldemokraták pedig növelni tudták támogatottságukat (31,9 százalék). A leköszönő kormány az elmúlt néhány hónapban hadat üzent a pénzintézeteknek, hogy megóvja a svájcifrank-hiteleseket, több szociális intézkedést vezetett be, és a menekültügyben tanúsított magatartása rokonszenvet váltott ki az emberek nagy részéből.
A kisebb pártok közül a harmadik helyen szerepel a Híd-Függetlenek Listája (Most), amelyet egy fiatal közép-dalmáciai polgármester vezet, és amely az utóbbi időben nagy népszerűségnek örvend. Őt követi az ORaH zöldpárt, valamint az Élőlánc politikai szervezet. A parlamenti mandátumért folyó versenybe beszállt Ivo Josipović volt államfő, Milan Bandić zágrábi polgármester, Jadranka Kosor volt HDZ-s kormányfő és Radimir Čačić, a leköszönő kormány volt alelnöke is.
Politikai elemzők szerint a szociáldemokraták motiváltabbak, és jobban taktikáznak, míg a HDZ jobban figyel a demográfiai kérdésekre, ugyanakkor mindkét párt tele van ígéretekkel, miközben a szükséges reformok bevezetéséről egyik sem beszél.
Az SDP eddig még nem állt elő programmal az elkövetkező négy év kormányzását illetően. A HDZ-nek vannak ugyan tervei, de arra nem tért ki a múlt héten bemutatott programjában, hogy ígéreteit milyen pénzügyi forrásokból kívánja megvalósítani.
A leköszönő kormányfőt, Zoran Milanovićot 2011 decemberében választották meg miniszterelnöknek. Választási kampányában gazdasági fellendülést ígért az országnak, amelyet 2008 óta súlyos válság sújtott, és amely azóta is az Európai Unió szegényebb országai közé tartozik, a különböző gazdasági mutatók alapján a legtöbb EU-ranglista végén szerepel. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy Horvátország az idén hivatalosan kilábalt a recesszióból, és bruttó hazai terméke (GDP), ha mindössze 0,5 százalékkal is, de nőtt a tavalyi évhez képest. A legtöbb programját azonban a leköszönő kormánynak nem sikerült megvalósítania. A négy év alatt számos reform bevezetésétől állt el, ugyanúgy, mint legnagyobb projektjeitől: az autópálya-kezelő vállalat koncesszióba adásától vagy az adriai olaj- és gázlelőhelyek feltárásától, és mindeközben nőtt az államadósság.
2011-ben a parlamenti választások feszült légkörben zajlottak, amelyet tovább súlyosbítottak a leköszönő HDZ-kormány és Ivo Sanader volt kormányfő korrupciós botrányai. Ivo Sanadert ezek miatt még 2010-ben kizárták a HDZ-ből.
Kolinda Grabar-Kitarović államfő felszólította a politikai pártokat, hogy „a demokratikus választásokból ne csináljanak demokratikus karnevált”. Horvátország már belefáradt a felesleges konfliktusokba és az értelmetlen vitákba – mondta.
Közvélemény-kutatások szerint a megkérdezettek 80,2 százaléka szerint a politikusok többségét csak a hatalom megszerzése érdekli, és ebben egyéni érdekeik vezérlik őket.
{fcomments}
