Andrej Plenković horvát kormányfő meghívására hétfőn egynapos munkalátogatásra Zágrábba érkezett Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A horvát tárgyalóbizottság tagja volt Jankovics Róbert, a horvát parlament magyar képviselője is, akit egy héttel korábban Budapesten fogadott a magyar miniszterelnök az Országházban.
A magyar miniszterelnök a találkozót követő, Andrej Plenković horvát kormányfővel közös sajtótájékoztatón természetellenesnek nevezte a magyar-horvát kapcsolatokat jelenleg jellemző erőtlenséget, hangsúlyozva, az nem normális, hogy két szomszédos, egymást szövetségesnek tekintő állam miniszterelnökei hat, illetve hét éve nem jártak a másik országában. „Nem felhőtlen a két ország közötti kapcsolatrendszer” – mutatott rá. Ezért – jelezte – ideje volt már a látogatásának, amelynek célja, hogy ezt a helyzetet megváltoztassák, és visszatereljék a kapcsolatokat a megfelelő vágányra.
„A köröm alá tüske csúszott, és a tüske a köröm alatt begyulladt. Nem nagy ügy, de mégis megrontja az ember közérzetét. (…) A tüskét ki kell húzni a köröm alól, és akkor minden rendbe jön, ezt szeretnénk” – fogalmazott Orbán Viktor.
Hozzátette, a négyszemközti, majd a plenáris megbeszélésen tettek „eredményes lépéseket”, sikerült tisztázni, hogy „a történelmi perspektívában egyetértés van közöttünk”.
Erős Európát akarunk, erősíteni akarjuk az európai nemzetek közötti együttműködést, örülünk annak, ha Horvátország minél hamarabb tagja lesz a schengeni övezetnek, ez is Európa erősödését jelenti majd – fejtette ki az Andrej Plenkovićtyal folytatott tárgyalásáról szólva.
Abban is egyetértettek – folytatta -, hogy a magyar-horvát együttműködés gazdasági számai kiválóak, a kereskedelmi volumen folyamatosan nő, ahogyan a horvátországi magyar beruházások is, továbbá egyre több magyar utazik Horvátországba, és ezek a turisztikai számok azt mutatják, „az emberek közötti kapcsolatok is jók”.
A miniszterelnök kiemelte továbbá, hogy a kisebbségek jól érzik magukat egymás országaiban: a Horvátországban élő magyarok elismeréssel beszélnek a mostani kormányról, tisztelettel beszélnek Horvátországról, és a Magyarországon élő horvátok is régen emlékeznek olyan időszakra, amikor ennyire támogatta őket a budapesti kormányzat.
A Mol-INA-ügyben Orbán Viktor kérdésre azt mondta, Magyarország ezt kizárólagos vállalati ügynek tekinti. Szerinte „ami nem megy, azt nem kell erőltetni”, azaz ha a horvátok és a magyarok nem tudnak együttműködni egy vállalati ügyben, akkor ne tegyék, vagyis akkor a horvátok vásárolják vissza az INA-t.
A Hernádi Zsoltra, a Mol elnök-vezérigazgatójára vonatkozó kérdésre azt felelte, Magyarország ezt jogi kérdésnek tekinti, és „jogi kérdésekbe nem avatkozik be a politika nálunk”, az igazságszolgáltatásnak a saját logikája szerint a saját útján kell járnia. Hozzátette: semmilyen titkos alkut nem fog kötni semmilyen jogi kérdésben, ragaszkodik ahhoz, hogy a nemzetközi kapcsolatokban is a legélesebben válasszák el egymástól a jogot és az államközi-politikai kapcsolatokat.
Andrej Plenković: Hét év után látogatott el Orbán Viktor kormányfő Horvátországba, ami jó hír, a látogatás fontos szerepet játszik a két ország kapcsolatában
Andrej Plenković horvát kormányfő a sajtótájékoztatón kiemelte: a hétfői találkozó nemcsak abból a szempontból fontos, hogy a magyar miniszterelnök ellátogatott a Közép-Európai Kezdeményezés (KEK) elnevezésű regionális együttműködési tömörülés tagállamainak kormányfői és miniszteri találkozójára, hanem abból is, hogy a két éve tartó tárgyalások közte és Orbán Viktor között gyakorlatilag beértek, ez a találkozó annak a gyümölcse, és számos kérdésben kell még megbeszéléseket folytatniuk.
A kormányfő ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy 2 milliárd euróra rúg a két ország közötti kétoldalú külkereskedelmi forgalom, valamint megemlítette, hogy 600 ezer magyar turista látogatott el idén Horvátországba.
Mint mondta: beszéltek a kisebbségek helyzetéről is, Magyarországon közel 50 ezer horvát él, Horvátországban pedig közel 15 ezer magyar. „A kisebbségi vegyes bizottság keretein belül együttműködünk a jogaiknak az előremozdításában és igyekszünk a projektjeik támogatásában is” – tette hozzá.
Kifejtette, hogy tárgyaltak a határ menti együttműködés javításáról Verőce-Dráva mente megyétől egészen Eszék-Baranya megyéig, azokról a programokról, amelyek megkönnyítik az ott élők életét. Ezen belül érintették az 5C közlekedési folyosót, melynek az Eszék és a magyar határ közötti kb. 21 kilométeres szakaszát Horvátország az elkövetkező két évben tervezi befejezni, valamint a vasúti kapcsolatok fejlesztésének fontosságát, illetve a krki LNG-terminál (cseppfolyósított földgáz) megépítését, amely nemzeti fontosságú projekt Horvátország számára, és amely a horvát miniszterelnök szerint Magyarország számára is lehetővé teszi beszerzési forrásai diverzifikációját.
A Mol-INA-üggyel kapcsolatban a horvát kormányfő utalt arra, hogy az tíz éve nehezíti a két ország kapcsolatát. A nyitott kérdések megoldására mindkét kormány részéről megvan az akarat és a szándék – mondta Plenković, majd hozzátette: „Fontos, hogy ez a probléma ne terhelje tovább a mindennapi kapcsolatainkat.”
Újságírói kérdésre válaszolva Plenković elmondta, Horvátország álláspontja nem változott, a kormány továbbra is vissza akarja vásárolni az INA horvát olajipari vállalat részvényeit a Moltól, de minden ár kérdése. „De addig is, amíg nincs megállapodás, az a cél, hogy mindkét vállalat jól működjön” – szögezte le.
Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója kiadatásával kapcsolatban aláhúzta: „A horvát kormány álláspontja, hogy az igazságügy és a kormány elválnak egymástól, nem avatkozunk bírósági kérdésekbe.”
A két miniszterelnök európai kérdéseket is érintett, jelesül Horvátország schengeni csatlakozását. Plenković elmondta, ebben is számítanak Magyarország támogatására.
Orbán Viktor hivatalos látogatása során megbeszélést folytatott Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfővel, és találkozott Gordan Jandroković parlamenti elnökkel is; a találkozókon a horvát tárgyalóbizottság tagja volt Jankovics Róbert, a horvát parlament magyar képviselője is, aki megválasztása óta a magyar-horvát kapcsolatok rendezésén dolgozik, kezdeményezésére ült össze közel ötéves szünet után a horvát-magyar kisebbségi vegyes bizottság. Ennek köszönhetően jelentős előrelépés történt a két ország kapcsolatában is, több kétoldalú találkozóra is sor került az elmúlt időszakban, amelyeken a horvát delegáció tagja volt magyarságunk parlamenti képviselője is. (mti/mt)
