A horvát gazdaságból megközelítőleg 1 millió sertés hiányzik, aminek az oka néhány hagyományos horvát termék növekvő népszerűségében és a kistermelők eltűnésében keresendő.
A valamikori paraszti konyha tradicionális ételei valóságos reneszánszukat élik Horvátországban. Az egykoron a szegény ember csemegéjének számító szlavóniai és baranyai kulen, valamint az isztriai és a dalmáciai pršut egyre népszerűbb ínyencséggé vált. Mindez nem véletlen, hiszen ezen termékek népszerűsítésébe sok energiát fektetett a horvát állam, és már uniós szinten is oltalom alá kerültek. A finom falatokért borsos árat is kell fizetni, ezért egyre több családi vállalkozás is belevág az üzletbe. A legtöbb termelő viszont nem tart saját állatot, ételeik elkészítéséhez úgy vásárolják a húst. A probléma ott kezdődik, hogy a szóban forgó termékek népszerűsödésével párhuzamosan az állattenyésztés hanyatlani kezdett, ezért a húsipar igényeit egy ideje már csak importból tudják kielégíteni. A behozott hús viszont sokszor nem olyan minőségű, mint ami ezen tradicionális ételekhez szükséges, ezért a belőlük készült ételek a kellő ízt nem tudják produkálni.
Jelenleg Horvátországban hozzávetőlegesen 1 millió sertéssel kellene többet tenyészteni ahhoz, hogy teljesen ki tudják elégíteni a piaci igényeket. Az ország a tavalyi évben 85 ezer tonna tiszta disznóhúst termelt és 95 ezer tonnányit importált. Az már csak hab a tortán, hogy az előállított 85 ezer tonnából közel 10 ezret exportáltak, de így is könnyen kiszámítható, hogy az országnak 170 ezer tonna disznóhúsra lenne szüksége évente.
A kisgazdák dolgát nem könnyítik meg
Horvátországban jelenleg az afrikai sertéspestis miatt fokozott odafigyelés övezi a sertésipart. A betegség megelőzésének érdekében egy akcióterv keretében számos szigorítást hoztak, melyek levét a gazdák isszák meg. Az új, novembertől hatályba lépett törvény szerint mostantól minden disznót vizsgálatnak kell alávetni, mielőtt levágják. 72 órával a vágás tervezett időpontja előtt értesíteni kell az állatorvost, hogy az a vágás előtt 24 órával kiérkezhessen. Egy ilyen vizsgálat ára 180 kúna alkalmanként, de ez nem tartalmazza a trichinella-vizsgálatot, amit külön el kell végezni és megfizetni, ám ezt a már említett előzetes vizsgálat nélkül az állatorvos nem teszi meg nekünk. A szakemberek attól tartanak, a bonyolult procedúra oda vezet majd, hogy megdrágul a disznóhús, vagy ami veszélyesebb, sokan majd nem vizsgáltatják meg a húst. Az állattenyésztők arra kérik hát a minisztériumot, hogy függesszék fel a rendeletet, és ne nehezítsék meg a már így is haldokló ágazatban tevékenykedő kisgazdák munkáját.
