1956. november 4-én is bebizonyosodott, hogy a magyarság csak magára támaszkodhat, nem számíthat másra – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken, a nemzeti gyásznapon Dombóváron.
Potápi Árpád János, aki a térség fideszes országgyűlési képviselője is, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján tartott megemlékezésen hozzátette: bár az ENSZ elítélte a szovjet beavatkozást, érdemi segítséget Magyarország nem kapott. „Ebből is megtanulhattuk akkor, hogy az jár nekünk, amiért mi magunk megküzdünk” – fogalmazott.
Azt mondta, a forradalmat leverték, „a tüzet kioltották, de a parázs tovább élt a hamu alatt”. A kiolthatatlan parázs örökérévnyű hagyatéka 1956-nak, ezt vitték magukkal azok, mintegy 200-220 ezren, akik elmenekültek az országból. Rajtuk kívül a forradalom áldozatai között van 3000 elhunyt, 20 ezer sebesült, több száz kivégzett forradalmár és több tízezer meghurcolt, bebörtönzött ember – emlékeztetett.
Az államtitkár szerint 1956 parazsa kapott erőre az 1989-es demokratikus rendszerváltásban, és ez gyúlt lángra, amikor az embereknek elegük lett „a kádári terrort is idéző baloldali kormányzásból”. Kiemelte: 2010 óta megértük Magyarország felvirágzását. „Sok nehéz helyzetbe kerültünk, de mindegyikben megerősödve folytathattuk munkánkat. Nemzetközi nyomás alá helyeztek bennünket, fenyegettek, majd jött a világjárvány, most éppen a háborús szankciók következményei sújtanak bennünket, de Magyarország kormánya továbbra is kitart nemzetünk oldalán, népünk érdekében” – mondta.
Közölte: az elmúlt 12 év is bizonyíték arra, hogy „ha összefogunk, mindenre képesek vagyunk”. A nemzeti összetartozás érzése és élménye is megerősödött bennünk, de mindezeket az eredményeket most a szomszédban zajló háború közelsége fenyegeti – fűzte hozzá. Kitért arra, hogy a kárpátaljai magyarság különösen nagy terheket hordoz a háború következtében. A kormány ennek enyhítése érdekében kezdett bele a magyar történelem legnagyobb humanitárius segélyébe, amellyel minden kárpátaljainak segítő kezet nyújt. Éppen ezért nagyon rossz üzenete van annak, hogy a munkácsi vár udvaráról eltávolították a magyarok által emelt turul emlékművet – jegyezte meg.
A politikus hangsúlyozta: ez is rávilágít arra, hogy most békére van szükségünk, „a béke az, ami a háborús szankciók okozta válságot meg tudja fékezni”. Nemcsak 1956. november 4. kötelez bennünket a béke keresésére, hanem a keresztény kultúránk és a legjózanabb érdekeink is – mondta Potápi Árpád János.
