A horvát alkotmánybíróság a múlt héten úgy döntött nem tartható népszavazás a kisebbségi nyelvhasználatról, mert a javasolt kérdés – miszerint egyetértenek-e az állampolgárok azzal, hogy a kisebbségek csak azokban a közigazgatási egységekben használhassák saját anyanyelvüket a horváttal egyenjogúként, ahol arányuk meghaladja az 50 százalékot – nem összeegyeztethető az ország alaptörvényével.
A horvát kormány 2012 decemberében jelentette be, hogy Vukováron és nagyjából húsz másik szlavóniai és dalmáciai településen bevezetik a kétnyelvűséget, vagyis a horvát mellett szerb nyelvű, cirill betűs feliratokat helyeznek el a közterületeken és állami hivatalokon, intézményeken.
Az intézkedés hátterében az állt, hogy a 2011-es népszámlálás szerint (amelynek eredményét 2012 decemberében tették közzé) az érintett településeken a szerb lakosság aránya meghaladja az egyharmadot. Vukováron a népszámlálás hivatalos eredménye szerint ugyanis közel 28 ezer ember lakik, 57 százalékuk vallotta magát horvátnak, 35 százalékuk szerbnek, 1,6 százalékuk ruszinnak és 1,25 százalékuk magyarnak.
A horvát alkotmány kétnyelvűséget ír elő azokon a településeken, ahol egy nemzeti kisebbség aránya meghaladja a 33 százalékot. A horvát kormány ragaszkodott hozzá, hogy 2013-ban kihelyezzék a kétnyelvű feliratokat ezeken a helyeken. A jobboldali ellenzék és az 1991-95 közötti horvát honvédő háború veteránjai viszont azt követelték, hogy Vukováron halasszák el a kétnyelvűség bevezetését.
Tiltakozások, aláírásgyűjtés
Mindezek ellenére mégis kikerültek tavaly nyár végén az első cirill betűs táblák. Először a rendőrség épületére és az adóhivatalra helyezték el – hajnali órában – a feliratokat. A táblák nem sokáig maradhattak a helyükön, összetörték és leverték őket. Sorozatosak voltak a tüntetések és az incidensek a kétnyelvű táblák miatt Vukováron.
Ezek után tavaly ősszel egy, a vukovári horvátok jogainak védelmében alakult egyesület aláírásgyűjtést kezdeményezett. Decemberig több mint 600 ezer aláírást gyűjtött össze olyan céllal, hogy a kisebbségek csak azokban a közigazgatási egységekben használhassák saját anyanyelvüket a horváttal egyenjogúként, ahol arányuk meghaladja az 50 százalékot (a mostani egyharmad helyett). Ezzel szerették volna megakadályozni azt, hogy Vukováron cirill és latin betűs kétnyelvű feliratokat helyezzenek ki.
Több horvátországi politikusok és diplomata is arra figyelmeztetett, hogy a kezdeményezés sikere esetén nem csak a szerb kisebbség jogai sérülnek, a szabályozás a többi nemzetiségre is vonatkozott volna, így a Horvátországban élő magyar, cseh, szlovák és olasz közösség jogai is csorbulnának.
A horvát törvényhozás idén július közepén küldte el alkotmánybírósági véleményezésre a népszavazás kérdését. Az alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy ilyen kérdésben nem lehet népszavazást kiírni. Ezzel párhuzamosan egyéves határidőt adott a vukovári városvezetésnek arra, hogy megoldja a kétnyelvű táblák kérdését. A kormányt pedig arra kötelezte, hogy egy éven belül kezdje meg a nemzeti kisebbségek hivatalos nyelvhasználatáról szóló törvény módosítását, amely tartalmazná azokat a jogi intézkedéseket is, amelyek akkor lépnek életbe, ha egy helyi önkormányzat megsérti vagy figyelmen kívül hagyja a kisebbségi nyelvhasználatról szóló jogszabályokat. Ennek a törvénynek a megszületéséig Vukovár területén nem léphetnek életbe kényszerítő intézkedések – fogalmazta meg döntésében az alkotmánybíróság.
{fcomments}
