Horvátországban jelenleg mintegy 4000 család szeretne gyereket adoptálni, a tavalyi évben viszont alig 100 örökbefogadás történt – hangzott el nemrég az első olyan horvátországi konferencián, amely az örökbefogadásról szólt. A tanácskozásnak és az év végén életbelépő új családjogi törvénynek is az örökbefogadási folyamat megkönnyítése a célja.
Napjainkban egyre többen küzdenek kényszerű gyermektelenséggel, és számtalan egészséges fiatal pár életében késik a várva várt gyermekáldás. Sokan őrlődnek a lombikbébi-program és az örökbefogadás gondolata között, a sok átélt kudarc pedig egyre messzebb sodorja őket a számukra megfelelő megoldástól.
Az örökbefogadás célja az, hogy új családot, új családi otthont és új családi jogállást is biztosítson olyan gyermekeknek, akiknek nincsenek szüleik, vagy ha vannak, valamilyen oknál fogva nem képesek gyermekeik felnevelésére, vagy nem akarják ezt a feladatot vállalni.
Horvátországban a gyermekotthonokban mintegy 2000 gyerek él, akik átlagban 3 évet várnak arra, hogy örökbe fogadják őket. Potenciális örökbefogadóból viszont dupla ennyi van, vagyis legalább 4000 pár kész arra, hogy már ma adoptáljon egy olyan gyereket, akiről biológiai szülei lemondtak. A bürokrácia viszont megnehezíti az örökbefogadók dolgát, mert a vér szerinti szülőktől még akkor is nehezen veszik el a gyereket, ha kiderül, hogy bántalmazták.
Problémák, amelyekkel az örökbefogadók szembesülnek
A szakemberek szerint az örökbefogadási rendszer egyik problémája a szabványok hiánya. Ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy nincsenek egyértelmű iránymutatások, hogy mely lépésekből is áll pl. az alkalmassá nyilvánítás folyamata, hiányzik egy gyakorlatias, közérthető tájékoztató. Nincsenek szabványok arra vonatkozóan sem, hogy a Szociális Jóléti Központoknak hogyan kell ez ügyben eljárniuk, így minden központ a saját belátása szerint cselekszik. A potenciális örökbefogadók sincsenek felkészítve azokra a nehézségekre, amelyekkel például egy nem újszülött örökbefogadása jár, hiszen ez alapos felkészülést igényel a leendő szülők részéről. Az idősebb gyermek örökbefogadása ugyanis sokkal komplexebb, bizonyos szempontból sokkal nehezebb dolog, mint újszülöttet örökbe fogadni. Ezek a gyerekek sok esetben sajnos magukkal hozzák a borzalmas tényekkel terhes múltjukat, vagy számolnunk kell a gyermekotthonokban töltött huzamosabb idő okozta testi-lelki sérülésekkel, hátrányokkal. Ezekkel a problémákkal a leendő szülők nem tudnak, és nem is kellene, hogy egyedül birkózzanak meg. Azonban hazánkban nincsenek olyan intézmények vagy szakemberek, akikhez az örökbefogadó segítségért vagy támogatásért fordulhatna.
Az új családjogi törvénynek többek között ezeket a problémákat kell kiküszöbölnie ahhoz, hogy minél több család és gyermek egymásra találhasson.
Egy örökbefogadás története
A bellyei Šaka házaspár egy spontán vetélés és több sikertelen próbálkozás után 2009-ben úgy döntött, hogy nem fogják gyermek nélkül leélni az életüket. Mivel nem adatott meg a vér szerinti gyermek, így az örökbefogadást választották.
– Abban az időben Eszéken éltünk, így érthető volt, hogy a területi illetékes központhoz nyújtjuk be a kérelmünket. Miután több hónapig nem történt semmi, telefonon érdeklődtem a Központnál, ahol tulajdonképpen süket fülekre találtam, majd azzal próbáltak meg lerázni, hogy mivel időközben átköltöztünk Bellyére, most már Pélmonostor az illetékes. Ott viszont nagyon segítőkészek voltak. A kérvényünk és a szükséges dokumentáció átadását követően hamarosan „terepszemlét” tartottak nálunk, majd nem sokkal azután alkalmassá nyilvánítottak bennünket az örökbefogadásra. Szerencsére nem sokat kellett várnunk, mert pár napra rá már jelentették, hogy van számunkra egy 2 éves kisfiú – meséli boldogan Sanja.
Nagy izgalommal mentek az első találkozóra, ahol rögtön a szívükbe lopta magát a törékeny kisfiú, aki már két éve a család legféltettebb kincse. Sanja és férje tisztában voltak azzal, hogy nem lesz egyszerű számukra az új szerep. A kisfiú ráadásul koraszülöttként jött a világra, ami számos egészségügyi problémával is jár. De a szereteten és a gondoskodáson túl is igyekeznek mindent megadni a kisfiúnak, és már azon is gondolkodnak, hogy még egy gyereket örökbe fogadnának. Ami lehet, hogy már nem lesz olyan könnyű és gyors folyamat, mivel az örökbefogadók közül a gyermektelen házaspárok előnyt élveznek. Sanja szerint sajnos sokszor a hivatalok hozzáállásán is múlik a dolog, de sokszor a leendő szülőknek is olyan igényeik vannak, amiket nem lehet teljesíteni. Szerinte minden örökbefogadónak tisztában kell lennie azzal, hogy elhagyott, lelkileg sérült gyermekekről van szó, és nem egy vásárlásról, ahol mindenki a neki tetszőt emeli le a polcról.
{fcomments}
