Az idei tanévben 11, horvátországi felsőoktatási intézményben tanuló magyar diák pályázott a Soós Kálmán Ösztöndíjra, az összes pályázót pozitív elbírálásban részesítették.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Balassi Intézet tavaly is meghirdette pályázatát a 2015-16-os tanévben szülőföldi felsőoktatási alap-, mester- és doktori képzésben részt vevő horvát állampolgárságú, magyar nemzetiségű személyek számára.
A pályázati felhívásra a határidőig 11 fő jelentkezett, a pályázatokat tavaly decemberben bírálták el.
– A tanulmányi támogatásra azok jogosultak, akik aktív hallgatói jogviszonnyal és a magyar nemzetiséget igazoló okmánnyal rendelkeznek, illetve az alapképzés másodéves hallgatói. A tanulmányi átlagot is nézik, de mivel nálunk nem volt túljelentkezés, ezért a bizottság ezt nem vette figyelembe – mondta el lapunknak Prosszer Horvatin Szanella, a HMDK ösztöndíjreferense.
A tanács a meglévő kritériumok alapján tehát mind a 11 egyetemistának odaítélte az anyaországból folyósítandó ösztöndíjat, ebből hatan alap-, míg öten mesterképzésen vesznek részt, doktori képzésben részt vevő pályázó ezúttal nem volt. Az ösztöndíjakat május végén utalták át.
Az alap- és mesterképzésen részt vevők fejenként 200 ezer forintnak megfelelő támogatást, vagyis kb. 5000 kúnát kaptak, doktori képzésben részt vevő pályázó ezúttal nem volt.
Az albérlet és az utazás jelentik a legnagyobb kiadást az egyetemisták számára
Péter Valentina, miután befejezte az eszéki magyar iskolaközpontban középfokú tanulmányait, az eszéki J. J. Strossmayer Egyetemre iratkozott. Jelenleg a mezőgazdasági kar másodéves hallgatója, így ő először pályázhatott a Soós Kálmán Ösztöndíjra.
– Tanulmányaim számos költséggel járnak, a legtöbb az utazásra és könyvekre megy el. Várdaróc ugyan nincs túl messze Eszéktől, de drága a tömegközlekedés, ezenkívül most már a gyakorlatok helyszínére, a Brijest nevű helységbe is utaznom kell – mondja Péter Valentina.
Hálás az ösztöndíjért, amelyre nagy szüksége van, hiszen ezenkívül más támogatásban nem részesül.
Kovačević Andrea szintén az eszéki egyetemen tanul, a diploma megszerzése után történelem és angol szakos tanár lesz. Tanulmányai végéhez közeledik, és örülne, ha iskolában dolgozhatna majd.
– Még nem tudom, hogy mire fogom fordítani az ösztöndíjat, de nagyon jól jön, hiszen az egyetemista élet sok kiadással jár – mondta el lapunknak Andrea. Tandíjat nem kell fizetnie, de albérletben lakik, ami köztudottan nem olcsó mulatság.
Tóth Leontina Zágrábban tanul, a természettudományi kar kémia szakos hallgatója. Neki sincs sok hátra a tanulmányai végéig, már csak a szakdolgozat megvédése választja el a diplomától. A szakmájában szeretne dolgozni, számára ez a legfontosabb szempont.
– Oda megyek, ahol munkát találok. Nem számít, hogy Zágrábban, Eszéken vagy a tengerparton, az a fontos, hogy a szakmámban dolgozhassam – nyilatkozta lapunknak Leontina. A Soós Kálmán Ösztöndíjon kívül más támogatásban nem részesül, ugyanis más ösztöndíjak esetében a szülők keresetét nézik, s az ő szülei jövedelme meghaladja a határértéket. A Soós Kálmán Ösztöndíj esetében viszont a tanulmányi eredményt veszik figyelembe, és Leontina jó jegyekkel büszkélkedhet.
Tavaly minden vizsgája sikerült, így tandíjat nem kell fizetnie. Otthonától messze jár egyetemre, így albérletben lakik.
– A költségek nagyobbak, mint Eszéken. Drágábbak a lakások és a rezsi, és szinte minden más is. Ezért hatalmas segítség az ösztöndíj nemcsak nekem, hanem a szüleim számára is – mondta Leontina.
Szüksége volna néhány új kémia szakkönyvre, ezenkívül, mint mondta, az egyetemen elvárják a hallgatóktól, hogy kinyomtassák az előadások anyagát, ami tovább terheli a pénztárcájukat.
Nagy ösztönző erő egyetemistáink számára a szóban forgó tanulmányi támogatás, amellyel az anyaország hozzájárul ahhoz, hogy jó magyar szakembereket képezzenek az anyaország határain kívül is.
