A korábban feketemunkának számító szezonmunka felszámolása érdekében tavaly vezették be az ún. egyszerűsített foglalkoztatást, vagyis a matricás rendszert. Ezt alkalmazzák a drávaszögi családi gazdaságok is.
A nyár a szezonmunka ideje a mezőgazdaságban is, ami sok állástalan embernek biztosít ideiglenes pénzkeresési lehetőséget. Mivel a napszámba járást feketemunkának minősítették, felszámolása érdekében tavaly bevezették a matricás rendszert.
A családi mezőgazdasági vállalkozással (OPG) rendelkező munkaadók kötelesek szerződést kötni idénymunkásaikkal, és adózniuk kell utánuk. Ami a gyakorlati teendőket illeti, a gazda minden munkanapon 20 kúnás matricát ragaszt a napszámos munkakönyvébe, emellett a napszám összege után 30% adót kell fizetnie.
A csúzai 
család régóta foglalkoztat napszámosokat. Azt mondják, az új rendszer miatt most jóval nagyobbak a kiadásaik.
– Mióta adóznunk kell a napszámosok után, 50%-kal nőttek a kiadásaink – mondja Kováts Zsuzsanna. – Kockáztatni viszont nem érdemes, mert megesik, hogy pénzügyőrök bukkannak fel a határban, nálunk utoljára tavaly szüretkor „razziáztak”.
A rendszer a napszámosok dolgát nem nehezíti meg, sőt, az adót is visszaigényelhetik, így nekik még hasznuk is származik az új rendszerből. A gazda pedig a következő év január végéig visszaválthatja a felhasználatlan matricákat a horvát pénzügyforgalmi hivatalban (FINA).
A karancsi Szabó Attila egy nagy családi gazdaság tulajdonosa, minden évben foglalkoztat szezonmunkásokat. – A matricás rendszer bevezetésével nőttek a vállalkozók kiadásai, az állam viszont általa visszaszoríthatta a feketegazdaságot. Pozitívuma, hogy kihat a munkavállalók adókedvezményére – nyilatkozta a karancsi gazda.
Tavaly a horvát munkaügyi hivatal adatai szerint a mezőgazdaságban a matricás rendszerben 3216 főt foglalkoztattak, az idei év első négy hónapjában 1030-at.
{fcomments}
