Minority SafePack: az Európai Bizottság cserbenhagyta az őshonos kisebbségeket

0
28

2021. január 14-én az Európai Bizottság úgy döntött, hogy semmibe veszi több mint egymillió európai polgár kérését, valamint az Európai Parlament állásfoglalását, és a Minority SafePack kezdeményezése alapján nem indít jogalkotást a nemzeti kisebbségek védelmében. Döntésével a bizottság hátat fordított az őshonos kisebbségeknek, az aláíró polgároknak, a nagy többséggel támogató határozatot elfogadó Európai Parlamentnek, több támogató nemzeti kormánynak és régiónak.

„Az EB azoknak a kérését utasította el, akik számára az európai nyelvi és kulturális hagyaték megőrzése nem egy jól hangzó szlogen, hanem a mindennapok kihívása. Az EB vállon veregető álláspontja nem elégséges, az aláíró 1.123.422 polgár konkrét intézkedéseket, cselekvést várt. Válaszával a Bizottság cserbenhagyta az Unió nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó 50 milliónyi polgárát. Közülük több millió embert, akiket saját országukban folyamatosan jogsérelem ért, most pedig az Európai Bizottság, amely a demokrácia, a jogállamiság, az értékelvűség és az igazság őreként hirdeti magát, szintén hátat fordít nekik” – kommentálta a döntést Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, a FUEN elnöke. (A FUEN az Európában élő őshonos nemzeti kisebbségek legjelentősebb érdekvédelmi szervezete, mely az elmúlt időszakban leginkább a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés, a Minority SafePack kapcsán vált széles körben ismertté.)

A Minority SafePack kezdeményezői szerint az Európai Bizottság döntése több szempontból is hibás. Hiteltelenné teszi az európai polgári kezdeményezés intézményét – az európai részvételi demokrácia egyetlen eszközét – azzal, hogy a jogalkotást már az ötödik sikeres kezdeményezés esetén utasítja el. Az EU, ahelyett, hogy közelebb kerülne a polgárokhoz, éppen a polgároktól érkező javaslatokat hagyja sorozatosan figyelmen kívül – ez ma az EU demokráciadeficitje. A Bizottság ugyanakkor mellőzi az Európai Parlament társjogalkotóként hozott, háromnegyedes többséggel elfogadott felhívását, és annak ellenére utasítja el a jogalkotást, hogy az EP-ben minden frakció többsége támogatta a kezdeményezést.

- Reklám -

Vincze Loránt a kezdeményezők nevében köszönetet mondott mindazoknak, akik mindvégig hittek az ügyben és kiálltak mellette. Megköszönte azoknak, akik aláírásukkal támogatták a Minority SafePacket – kiemelten a Kárpát-medencei és európai magyar közösségeknek, politikai szervezeteknek, egyházaknak és társadalmi szervezeteknek –, hogy az első pillanattól az ügy mellé álltak. „Az elmúlt nyolc év alatt értéket teremtettünk: soha nem volt ekkora nemzetközi sikere az erdélyi magyar közösségnek, az RMDSZ európai partnerei segítségével ügyünket nemzetközi szintre vitte, az európai kisebbségvédelem zászlóshajójává vált. Összefogtuk Európa-szerte a nemzeti kisebbségeket, akik egységes, közös célokat fogalmaztak meg. Ilyen szintű együttműködés korábban még soha nem volt” – hangsúlyozta Vincze Loránt.

A HMDK is nagy szerepet vállalt az aláírásgyűjtésben

A Minority SafePack a legnagyobb projekt, amelyet valaha indítottak a nemzeti kisebbségek jogainak az érvényesítése érdekében; a 2018 áprilisában záródó aláírásgyűjtésben a HMDK is nagy szerepet vállalt, ennek köszönhetően a Horvátországra megállapított kvótát jócskán túlteljesítettük, 18 882 aláírás gyűlt össze. Ezzel a HMDK és a horvátországi magyarság egy páratlan összeurópai összefogás részese lett.

A nemzeti régiók védelmében indított európai aláírásgyűjtésében is sikerrel vett részt a HMDK

A HMDK ugyancsak nagy szerepet vállalt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által a nemzeti régiók védelme érdekében indított európai polgári kezdeményezésben is, amelynek célja, hogy az Európai Unió saját erőforrásokat biztosítson Európa hagyományos nemzeti közösségei számára annak érdekében, hogy szülőföldjükön megőrizhessék identitásukat, ily módon hozzájárulva Európa nyelvi és kulturális sokszínűségének a megóvásához.

Az aláírásgyűjtés tavaly május 7-én indult; a járványra tekintettel egyszer már meghosszabbították annak határidejét hat hónappal, november 7-éig. A szükséges aláírásszám már május elején összegyűlt, de ekkor még a hét országból csak három teljesítette az előírást: Magyarország, Szlovákia és Románia. Ősszel Litvániában és Horvátországban, most pedig Svédországban is összegyűlt a szükséges aláírás.

Horvátországban a HMDK hathatós szervezőmunkájának, valamint a cseh és a szerb kisebbséggel való együttműködésének meglett az eredménye: több mint 14 000-en aláírták (8250 is elég lett volna).

A meghosszabbított aláírásgyűjtés február 7-ig tart, addig már csak egy országból kell a szükséges számú aláírás, hogy sikeres legyen a Székely Nemzeti Tanács által a nemzeti régiók védelmében indított európai polgári kezdeményezés.