A zágrábi földrengés kapcsán bizonyára sokunknak eszébe jutott, hogy mi történne, ha a Drávaszögben és Kelet-Szlavóniában csapna le egy földrengés? Renghet-e egyáltalán nálunk a föld? Ennek próbáltunk meg egy kicsit utánajárni.
Földrengések akkor jönnek létre, amikor a kőzettömegek megváltoztatják a helyüket a föld felszíne alatt. Ez a „tevékenység” szakadatlanul folyik. Az így keletkező rengéshullámok a legtöbbször nem elég erősek ahhoz, hogy érzékelhetők legyenek a föld felszínén. De ha elég törés keletkezik a kőzetekben, illetve elegendő elmozdulás megy végbe, a felszín hevesen megrázkódik.
De miért van állandó mozgásban a föld kérge? Erre a lemeztektonika ad magyarázatot. A világon hét nagyobb kéreglemezről tudunk, melyek kisebb lemezekre tagozódnak. Ezek mindegyike folyamatosan, egymással kölcsönhatásban mozog, 10-130 millimétert téve meg évente. Vidékünkre az eurázsiai és az afrikai kőzetlemezek vannak hatással, ezek évmilliókkal ezelőtt összeütköztek. Ennek az ütközésnek köszönhetően alakultak ki az Alpok, és emiatt vannak vulkánok Olaszországban. Ezért fordul elő az is, hogy a Földközi-tenger térségében viszonylag gyakoriak a kisebb-nagyobb földrengések. A két nagy kőzetlemez határán számos kisebb is húzódik, ilyen például az adriai lemez, mely közvetlen kihatással van térségünkre. A földmozgásokat befolyásolják még a domborzati tényezők is. Ebből fakadóan a tengertől és hegyektől távol eső síkságokon kisebb valószínűséggel lesznek földmozgások.
Viszonylag jó helyzetben vagyunk
A Drávaszög és környéke ebből a szempontból viszonylag védett, jelentősebb földmozgásra nem kell számítani. Kisebb, a zágrábinál gyengébb rezgések viszont itt is előfordulhatnak. Legutóbb 1964. április 13-án rengett erősebben az itt élők alatt a talaj, ám anyagi károk csak a városokban keletkeztek kisebb mértékben. Ha valamilyen oknál fogva mégis erősebb rengés sújtana le, annak komoly következményei lehetnének. Különösen a vályogházak, valamint az 1963 előtt felhúzott épületek sínylenék meg a természeti katasztrófát, hiszen ezek építésekor még semmiféle földrengésbiztonsági előírás nem létezett. Egy esetleges földrengéskor veszélyes helyzetbe kerülhetnének a domboldalra épített házak is, hiszen ilyenkor megnő a földcsuszamlás veszélye.
