November 11-e Szent Márton, Pélmonostor védőszentjének a napja, melynek alkalmából a helyi HMDK-alapszervezet és a Baranyai Magyar Katolikus Nőegylet idén is felelevenítette Márton legendáját, és lúdvacsorát szervezett székházában.
A Szent Márton-napi rendezvényre mindig a pélmonostori városnapok rendezvénysorozat keretén belül kerül sor. A november 11-i program idén is a katolikus temetőben kezdődött, ahol megkoszorúzták a honvédő háború pélmonostori áldozatainak tiszteletére állított emlékművet. A koszorúzáson a városi vezetés és a helyi civil szervezetek mellett a HMDK pélmonostori alapszervezete és a Baranyai Magyar Katolikus Nőegylet képviselői is részt vettek.
Ezt követően a Szent Márton-templomban tartott misére vonult a tömeg, ahol sor került újborszentelésre is. Majd a városi tanács díszülést tartott, melyen kitüntették azokat a személyeket és szervezeteket, akik/amelyek hasznos tevékenységet folytatnak a társadalmi és szociális szférában, a kultúra vagy a sport területén, illetve a gazdasági élet valamelyik ágazatában.
Megelevenedő legenda a város főterén
A délutáni órákban a HMDK pélmonostori alapszervezetének székházában gyülekeztek az emberek, ahonnan Mártonnal, a római császár lovas katonájával (ezt a szerepet idén is Fica János vállalta el) és a helyi anyanyelvápoló kisdiákok lampionos menetével az élen a város központjába sétáltak. Mártonnak kísérete is volt, a darázsi Kis József személyében.
A főtéren felelevenítették a legendát – Márton leszállt a lováról, és megosztotta köpenyét a fagyoskodó koldussal, akit Jankovics Sándor személyesített meg.
Ezt követően Jankovics Róbert, a HMDK pélmonostori alapszervezetének elnöke köszöntötte a vendégeket.
Lapunknak elmondta, a Márton-napi rendezvény a pélmonostori HMDK kiemelkedő programja.
– 1998-ban, nehéz körülmények között kezdtük ünnepelni városunk védőszentjének napját, hiszen ekkor tértek vissza az emberek otthonaikba, életük és házaik újjáépítésével voltak elfoglalva, így ez az ünnep számunkra az újrakezdés szimbólumává is vált – mondta Jankovics Róbert.
Hozzátette, örömére szolgál, hogy ehhez a rendezvényhez csatlakoztak a helyi anyanyelvápoló kisdiákok is, hiszen a fiatalok biztosítják a közösség jövőjét.
A Dr. Franjo Tuđman Általános Iskola anyanyelvápoló diákjai felolvasással és énekekkel folytatták és zárták a műsort.
– Azoknak a gyerekeknek, akikkel otthon is magyarul beszélnek, könnyebb dolguk van, mint azoknak, akik csak az iskolában gyakorolják a nyelvet, de minden gyerek lelkesen vesz részt az anyanyelvápoláson. A Márton-napi rendezvényre mindig készülünk, idén is központi szerepük volt a diákoknak a műsorban – mondta Jáger Brigitta, az anyanyelvápolók tanítónője.
A szabadtéri műsor után a pélmonostori HMDK székházában folytatódott a program. Itt De Blasio Antonio eszéki magyar főkonzul szólt az egybegyűltekhez, beszédében elmondta, a magyar kormány a 2016-os esztendőt Szent Márton emlékévének nyilvánította. Felajánlotta segítségét a magyarországi Szombathely városával való kapcsolatteremtésben, amely Szent Márton szülővárosa. A beszédek után felszolgálták a vacsorát, amely a Márton-napi hagyományokhoz illően libasült volt, és természetesen az újbor sem hiányzott az asztalról.
Szent Márton legendája
A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria nevű városában (a mai Szombathely) látta meg a napvilágot 316-ban. A római császár katonájaként szolgáló Márton a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén odaadta meleg köpenyének felét egy nélkülöző koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta, megkeresztelkedett. Misszionáriusként sok jót cselekedett. Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké akarták szentelni. A monda szerint, mikor ennek hírét vette, az érte jövő küldöttek elől nagy alázatosságában a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így árulva el Márton rejtekhelyét. Mártont 371-ben püspökké szentelték és haláláig, 398-ig Tours-ban segítette a rászorulókat.
Márton napját a régi kalendáriumok a gazdasági év jelentős zárónapjaként emlegetik – olvasható Lábadi Károly Drávaszög Lexikonában. Vidékünkön november 11-e időjósló nap – úgy tartották, hogy Márton napja meghozza a hideget. „Eljött a Márton szürke lovon, vagy Márton fehér lován nyergel” – mondják akkor, ha esni kezd a hó.
Idén szerencsére kedvezett az időjárás a részben szabadtéri programnak, a résztvevőknek kellemes őszi estében lehetett részük.
{fcomments}
