A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett központi ünnepségére évről évre a 48-as emlékhellyel büszkélkedő Csúzán kerül sor. A hegyaljai magyar településen gyűltek össze idén is a környékbeli települések magyarjai, az esemény díszvendége Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár volt, aki beszédében hangsúlyozta, hogy 1897-ben a csúzai magyarok közadakozásból felállították a Kossuth Lajos emlékét őrző obeliszket. „A lerombolt emlékmű talapzatából kimentett Zsolnay-dombormű ma olyan emlékhely itt, a művelődési otthon falába építve, amely előtt immáron 118 éve erősíthetjük meg március 15-e felemelő üzenetét.”
A HMDK Csúzán tartotta központi ünnepségét
A drávaszögi Csúza több lakosának is köze volt az 1848-as szabadságharchoz. Az egyik Ács Gedeon, aki az 1848-49-es szabadságharc bukása utáni törökországi és amerikai száműzetéséből visszatérve Csúzán teljesített lelkipásztori szolgálatot. A református temetőben nyugszik. Ács Gedeon emlékét sírja és a horvátországi magyarok is őrzik, akik március idusán minden esztendőben elzarándokolnak Kossuth tábori papjának a síremlékéhez.
Így volt ez idén is. Varga György csúzai református lelkipásztor méltatta Kossuth tábori lelkészének életútját, majd sorra helyezték el koszorúikat a sírnál a horvátországi magyar szervezetek, egyesületek képviselői, valamint politikusok, közéleti személyiségek. A magyarországi Nemzetpolitikai Államtitkárság képviseletében Potápi Árpád János államtitkár és Pirityiné Szabó Judit koszorúzott. Elhelyezte koszorúját Magyar József zágrábi magyar nagykövet, De Blasio Antonio eszéki magyar főkonzul, Pécs város nevében Őri László alpolgármester és Decsi István önkormányzati képviselő, a HMDK nevében Jakab Sándor és Andócsi János, a szervezet elnöke, illetve alelnöke, a horvátországi pedagógusszervezet képviseletében Csapó Nándor és Pálinkás Krisztián, a szervezet elnöke és titkára. Majd Juhász Sándor, a horvát szábor magyar képviselője és Kollár Lajos, Csúza polgármestere koszorúzott, a pélmonostori magyar szervezetek részéről Bábli Mária, dr. Sičajmov Ibolya és Matijević Olivér, majd végül a csúzai szervezetek képviselői hajtottak fejet településük hős tiszteletes urának síremléke előtt.
Az ünnepség a kultúrotthon emeleti termében folytatódott, a Kossuth-domborműnél, ahol a szabadságharc hősei mellett Csúzának azokra a nagyszerű polgáraira is mindig emlékezünk, akik az emlékoszlopot közadakozásból emelték, majd később a mellszobrot megmentették az országcsonkítók pusztításától, hűségükről és áldozatkészségükről téve így tanúbizonyságot. Kossuth érdemeiről, tetteiről Andócsi János, a HMDK alelnöke beszélt, majd sorra helyezték el koszorúikat az emlékezők.
Március 15-e üzenete
A történelmi eseménynek szellemét, üzenetét idézték meg az ünnep szónokai is. Jakab Sándor, a HMDK elnöke, miután köszöntötte az ünneplő közönséget és az esemény vendégeit, beszédében többek között azt mondta, hogy március 15. legfőbb üzenete, hogy a forradalom eszméje arra kötelez minket, hogy maradjunk meg magyarnak, és tanítsuk, taníttassuk gyerekeinket is magyarul, mert nyelvünk megőrzése identitásunk megőrzésének egyik kulcsa.
Magyar József zágrábi magyar nagykövet Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét tolmácsolta, a levélben a miniszterelnök többek között így fogalmaz: „…167 év sok változást hozott, de az akkori igazságok máig örök érvényűek. Ma is úgy gondoljuk, hogy a magyarok szabadságát csak a magyarok vívhatják ki: összefogással, munkával és egyetértéssel. 2015-ben sem kívánhat mást a magyar nemzet, mint hogy legyen béke, szabadság és egyetértés!”
A rendezvény díszvendége, Potápi Árpád János államtitkár beszédében azt hangsúlyozta, hogy 1897-ben a csúzai magyarok közadakozásból felállították a Kossuth Lajos emlékét őrző obeliszket. „A lerombolt emlékmű talapzatából kimentett Zsolnay-dombormű ma olyan emlékhely itt, a művelődési otthon falába építve, amely előtt immáron 118 éve erősíthetjük meg március 15-e felemelő üzenetét.”
Hozzátette: a dél-baranyai magyarság a honfoglalás óta él ezen a vidéken, és habár a legkisebb nemzetrészről beszélhetünk, amely az elmúlt évtizedek alatt sokat küzdött, mégis kitartott és meg tudta őrizni magyarságát. Ezért március 15-ének az egyik üzenete az is lehet, hogy minden esélyünk megvan arra, hogy megtartsuk és büszkén vállaljuk magyarságunkat az egész Kárpát-medencében – mondta az államtitkár.
A magyarság megtartására buzdított De Blasio Antonio eszéki magyar főkonzul is beszédében, aki a 48-as eszmékről, célokról, az akkori események következményeiről szólt.
Színvonalas ünnepi összeállítás
Az 1882-ben Ács Gedeon által alapított csúzai Polgári Olvasóegylet tevékenységét a Jókai Mór Kultúregyesület vette át, az egyesület vezetőinek és aktív tagságának köszönhetően több mint fél évszázada a településen élénk kulturális élet zajlik. Az egyesület szakcsoportjainak, gyermektánccsoportjának, a csúzai Csárdás népi táncegyüttesnek és az Alfalusi Vegyes Karnak a részvételével most is egy színvonalas, a 1848-49-es eseményeket méltóképpen felidéző műsort láthatott a közönség. A legkisebbek jelképes gyertyás felvonulása pedig hitet és reményt adhat, hogy ahogy a csúzai kulturális életnek, úgy a horvátországi magyarságnak is nemcsak múltja, hanem jövője is van.
{fcomments}
