Minden gazdasági megfontolás azt támasztja alá, hogy Horvátországnak csatlakoznia kell az eurózónához, ezért döntött úgy az ország, hogy az első adandó alkalommal be is vezeti a közös pénzt – mondta a horvát jegybank elnöke. Boris Vujčić szerint jól haladnak az előkészületekkel, és ha a járvány engedi, már 2023-ban lehet horvát euró.
– Az ok egyszerű. Költség-haszon elemzést végeztünk, nyilvános vitát folytattunk, és az a közmegegyezés, hogy a csatlakozás előnyei jóval meghaladják a hátrányait – mondta Boris Vujčić, a horvát jegybank (HNB) elnöke a budapesti Világgazdaság című lapnak adott interjúban.
Az ország az úgynevezett gyorsítósávban van Bulgáriával együtt, miután a múlt évben csatlakoztak az euróbevezetés előszobáját jelentő ERM mechanizmushoz.
A horvát megtakarításokat tekintve a betétek több mint fele euróban van. Ezt a bankok úgy fedezik, hogy hiteleik nagyobb részét is euróban nyújtják. A kúna stabilan tartásával a jegybank a kölcsönfelvevőket védi, akiknek a bevételei kúnában vannak, a hiteleik pedig euróban. A szektorok együtt – az állam, a vállalatok és a háztartások – a külső adósságot is beleértve mintegy 500 milliárd kúna értékben rendelkeznek ilyen kitettséggel, ez több, mint a teljes GDP.
– Ha a kúna 10 százalékot gyengül, azonnal 10 százalékkal több adósság keletkezik. Ezt a kitettséget csak az euró bevezetésével lehet kiküszöbölni. A befektetők is elkerülnék a devizakockázatot. Számunkra a fő exportpiac az euróövezet, árukban, de még inkább szolgáltatásokban. A turizmusban érdekelt vállalatok alig várják az euró bevezetését – sorolta az érveket Vujčić.
Stabil lábakon a gazdaság
Idén a horvát GDP 5 százalék körül nőhet, ez kisebb a korábbi 6,5 százalékos előrejelzésnél, mivel 2021-et a járvány miatt korlátozásokkal kellett kezdeni.
Javuló exportteljesítményre számítanak, a turizmus idén a 2019-es szint 75 százalékát teljesítheti a tavalyi 50 százalék után. A második negyedévtől, ahogy megszűnnek a lezárások, a fogyasztás is újból komolyabb tényező lehet a növekedésben.
Minden előrejelzés szerint az inflációs, a kamat- és az árfolyamfeltételek is könnyedén teljesülnek idén Horvátországban, ahogy az államadósság-elvárás is. A Stabilitási és Növekedési Paktum szerint az államadósságnak a GDP 60 százaléka és a mostani szint közti különbség huszadával kell csökkennie. Mivel kilábalásra számítanak, az elvártnál nyilván még többel is csökkenhet az adósság.
Így a költségvetés marad a kulcstényező, ami a 2020 előtti három évben többletet produkált. Most az a kockázat, hogy elhúzódik a járvány okozta zárlat, és a kormány támogatásokat kényszerül biztosítani – derül ki az interjúból.
