Él még vidékünkön a májusfaállítás régi hagyománya: a Drávaszögben és a szlavóniai magyar településeken is sok faluközpontban díszeleg a májusfa, amelyet április utolsó éjszakáján állítottak.
A májusfa (májfa, hajnalfa, jakabfa) a természet újjászületésének szimbóluma, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert eszköze. Az 1400-as évektől jegyzik a májusfaállítás hagyományát, amely a Drávaszögben is ismert, és ma is él.
A legények a fát csapatokba verődve vágják ki és állítják párjuk háza elé. A közeli erdőbe mennek április utolsó napján a lehetőleg szép magas nyár- vagy fűzfáért, amit vállon vagy traktorral visznek a faluba. Ágait színes krepp-papír szalagokkal és borral teli üveggel díszítik, és sötétedés után indulnak a lányos házakhoz.
Sepsén kissé eltérnek a májusfaállítási szokások: levágják a májusfa lombját, és helyére egy másik fa ágait kötözik. Lábadi Károly azt írja a Drávaszög lexikonban, hogy Kopácson régen csónakkal szállították a kivágott májusfát a rétről.
A májusfát május utolsó napján ugyanazok ássák ki, akik felállították. Ilyenkor a lányos házaknál megvendégelik a legénycsapatot.
A legtöbb helyen központi májusfát állítanak
A legtöbb településen a helybéli kultúregyesület aktivistái állítanak egy nagy májusfát a falu központjában, amelyet május utolsó napján az ifjúsági tánccsoportok tagjai ünnepélyes keretek között, népviseletbe öltözve, zene kíséretében kitáncolnak.
A Vukovári Magyarok Egyesülete azóta eleveníti fel ezt a régi, tavaszváráshoz kapcsolódó néphagyományt, hogy megépült a székháza.
– A májusfaállításon elsősorban egyesületünk tagjai vesznek részt, de van, hogy vendégeket is fogadunk, ezúttal a Vinkovcei Magyar Kultúregyesülettől vettek néhányan részt az eseményen – nyilatkozta lapunknak Jakumetović Rozália, az egyesület elnöke, hozzátéve, akciójuk Vukovár más nemzetiségű lakosainak érdeklődését is felkelti.
A Vukovári Magyarok Körében egyfajta közösségi összejövetel a májusfaállítás is, nemcsak a kidöntése.
Kórógyon a Hagyományőrző Egyesület felel azért, hogy a legkisebbek is megismerjék ezt a hagyományt.
– Sajnos már faluhelyen is egyre kevesebben állítanak májusfát, ezért az egyesületben minden évben megszervezzük a központi fa állítását, s a munkába bevonjuk a gyerekeket is, akik az erdőbe is velünk jönnek, hogy az egész folyamatból kivegyék a részüket – mondta Cserepes Zoltán, az egyesület vezetője.
Kisebb utcabált is kerítettek a program köré, Kórógyon a májusfaállításnak adnak nagyobb hangsúlyt, a kiszedés egyszerűbb keretek között történik.
A szentlászlóiak viszont tartják magukat a szokásokhoz, és ha nem is halkan és titokban állítják a májusfát a kultúrotthon elé – erre akkor volna szükség, ha házhoz vinnék a fát, hogy a megajándékozott lány meg ne neszelje az akciót –, de zene náluk a hónap utolsó napján szól, a kitáncoláskor.
– Fiatal koromban én is állítottam májusfát a feleségemnek, de még kevesebb, mint egy évtizeddel ezelőtt is többen ápolták ezt a szokást a faluban, mint manapság. Elsősorban akkor állították a májusfát, ha már komolyabb volt a párkapcsolat, és közelgett a lakodalom – tudtuk meg Lapis Jánostól, a szentlászlói Petőfi Sándor Kultúregyesület elnökétől.
Dályhegyi kultúregyesületünk fiatal tagjai nemcsak falujukat ajándékozzák meg központi májusfával, amely a művelődési ház előtt díszeleg, hanem a helyi lányoknak is visznek fát.
– Mindig állítunk a társaságunk lánytagjainak májusfát, egyesek pedig az udvarlási szándékukat fejezik ki ezzel – tudtuk meg Hugyik Krisztiántól.
A Haraszti Ifjúsági Egyesület a helyi önkéntes tűzoltók segítségével állít májusfát a lányoknak és a falunak is.
A hagyományt éltetik Újbezdánban, de a hegyaljai és alfalusi (drávaszögi) településeken is. Kopácson évek óta a helyi HMDK-alapszervezet rendez májusfaállítást.
