2008-ban alakult meg a Vukovári Magyarok Egyesülete, amely az elmúlt években nagyszerű eredményeket ért el a magyar közösségi élet formálásában, hagyományok ápolásában. Tánccsoportjuk, énekkaruk működik, magyar nyelvtanfolyamot, rendezvényeket szerveznek. Aktívan részt vesznek a város és a megye kulturális életében. Legutóbb pedig a magyar kormány támogatásával saját ingatlant vásároltak.
Vukovár mindig is stratégailag fontos helynek számított. A város nevét 1991-ben ismerte meg a világ, amikor az ún. Jugoszláv Néphadsereg 40 ezres hadsereggel és 600 tankkal támadta a Duna-parti várost. A hős védőknek három hónapig sikerült tartaniuk magukat. A város végül elesett, szinte teljesen lerombolták, a fogságba esetteket pedig kivégezték. A mai városban közel 28 ezer ember lakik, Vukovár-Szerém megye székhelye, ahol a két legnagyobb nemzeti közösség – a horvát és a szerb – együtt él, de intézményeiben mégis elkülönül egymástól. A magyarság jelenléte a múltban mindig is markáns volt mind a város igazgatásában, mind a gazdasági és kulturális életében. Lélekszámuk a korábbi mintegy ezerről mostanra 400 alá csökkent, nagy részük a Vukovári Magyarok Egyesületének a tagja. Az egyesület megalakításában, a tagtoborzásban a legnagyobb szerepe Jakumetović Rozáliának, a szervezet elnök asszonyának volt.
– Hosszú és nehéz munka előzte meg megalakulásunkat. Mára sikerült egyesületünk munkájába bekapcsolni a városban élő magyarok nagy részét – mondja büszkén a mindig mosolygós elnök asszony, aki azt is hozzáteszi, annak különösen örül, hogy egyre több a fiatal soraikban.
Az elmúlt öt évben megalakították az Őszirózsa Asszonykórust, a népi tánccsoportot, magyar nyelvtanfolyamokat szerveznek. A heti rendszerességgel tartott összejöveteleiken pedig minden jeles ünnepet megülnek. Irodalmi esteket, kultúrműsorokat szerveznek. Programjuk kiemelkedő rendezvényének tartják a vukovári magyar bált, amely a régió legnagyobb ilyen jellegű eseményévé nőtte ki magát az évek során. A vukovári magyarok szervezett formában minden évben megemlékeznek a város védelmében elesett hősökről – köztük 25 magyarról is.
A megye magyarságának a központja
Az egyesület tervei között régóta szerepel egy önálló magyar központ létesítése, amelyben a megye magyarjai még intenzívebben ápolhatnák, őrizhetnék a magyar hagyományokat. Ez a terv bekerült tavaly a magyar–horvát kormányközi vegyes bizottság jegyzőkönyvébe is. A magyar kormány pedig teljesítette vállalását.
– Az elmúlt években a HVIDRA helyiségét használhattuk hetente másfél órát. Ez a szűkös lehetőség végül már sok szempontból nem felelt meg az igényeinknek. A HMDK vezetősége, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár és Pirityiné Szabó Judit, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője hathatós segítségével, a magyar kormány támogatásának az eredményeképpen mostantól egy saját tulajdonú székházzal rendelkezünk – mondja Rozália, aki máris sorolja a tennivalókat. Az ingatlan a város központjától tíz percre, egy 540 négyzetméteres telken található, a helyiségek összesen 140 négyzetméter alapterületűek. Az épületre egy alapos felújítás vár, de azt mondja, önkéntes és lelkes segítőkből nincs hiány. Az építőanyagtól a berendezésig már mindenre érkezett felajánlás a tagságtól. Napok óta serénykednek a ház körül. Most a legfontosabb a tetőcsere, majd sorra alakítják át, szépítik a belső tereket is. Terveik között szerepel egy néprajzi gyűjtemény létrehozása is, a kertben nyári színpadot alakítanának ki. Szívesen látnak majd vendégül anyaországi politikusokat, tudósokat, művészeket, akik segítenék őket magyar identitásuk megerősítésében. Számos olyan programtervük van, amelyek megvalósítását többé nem akadályozhatja meg a helyszűke. A HMDK egyik legaktívabb egyesületéről van szó, amelynek a tagjai valóban megérdemelték, hogy megfelelő körülmények között fejthessék ki tevékenységüket.
{fcomments}
