Az eszék-rétfalusi Népkör Magyar Kultúregyesület eddig is széleskörű tevékenységet folytatott, melyet most tánccsoport létrehozásával bővített. A néhány hónapja működő együttes már több őszi rendezvényen is színpadra lépett.
Az eszék-rétfalusi Népkör Magyar Kultúregyesület az eszéki magyarság egyik bástyája. 1946-ban alakult a Dráva-parti székvárosban, kilenc évvel később pedig megvásárolta a ma is székhelyéül szolgáló épületet. Vegyes kara is több mint harminc éves múlttal rendelkezik, repertoárjában népdalok, népdalfeldolgozások mellett klasszikus művek is szerepelnek. Húsz éve szervezője az Eszéki Magyar Napnak, és minden esztendőben búcsút rendez áldozócsütörtökön. A mintegy kétszáz tagot számláló, nagy múltú egyesület legfőbb célja a magyar nyelv, a népi hagyományok és a magyar kultúra ápolása.
Régen is volt magyar népi tánccsoportja a Népkörnek
Az egyesület széleskörű tevékenységét néhány hónapja új elemmel bővítette – megalakította népi tánccsoportját. Legelőször székházukban mutatkoztak be, majd az idei Eszéki Magyar Napon táncoltak nagyobb közönség előtt, s állták meg helyüket a rutinos táncegyüttesek között. A Haraszti Őszi Napon került sor első vendégszereplésükre, ahol a színpadi fellépésen túl részt vettek a felvonuláson, majd az előadást követő mulatságon is, hozzájárulva a jó hangulathoz.
– Egyesületünk néptáncos múlttal is dicsekedhet, amit az archívumunkban található régi fényképek bizonyítanak. Ezt a tevékenységet most sikerült újraindítanunk, idén májustól működik csoportunk – nyilatkozta lapunknak Szemesi Róbert, az együttes vezetője, aki korábban is néptáncolt, emellett tapasztalt társastáncoktató és koreográfus.
Az egyesület nevében köszönetét fejezte ki a zágrábi Kisebbségi Tanácsnak, a Bethlen Gábor Alapnak, a horvát Kül- és Európai Ügyek Minisztériumának, valamint a Csoóri Sándor Alapnak a támogatásokért, amelyeknek köszönhetően egyedi, rétfalusi motívumokkal díszített népviseletet varrathattak maguknak. A viselet – tette hozzá Szemesi – hamarosan a szintén újonnan alakult Kézimunka és Kézműves Szakcsoportjuk által készített rétfalusi pártákkal is bővül majd.
Elmondta továbbá, a jövőben hivatásos néptáncoktató segítségével szeretnének koreográfiákat tanulni, s örülnek annak, hogy több horvátországi magyar tánccsoport vezetője is támogatásáról biztosította törekvéseiket, értékelve, hogy egy ilyen lelkes kis csapatot sikerült összetoborozniuk.
Minden érdeklődőt várnak az együttesbe
A tánccsoportot jelenleg tizenketten alkotják. Tervben van egy ifjúsági csoport létrehozása is, a gyermekfoglalkozásokon pedig már megkezdődött a fiatalabb generációk felkészítése. Hosszabb távon a nyugdíjasok aktivizálásában is gondolkodnak az egyesület tagjai.
Kolić Marko azelőtt standard és latin-amerikai táncokat tanult, a magyar néptánccal most ismerkedik.
– Tánctanáraim egyike volt Szemesi Róbert, aki megkérdezte, volna-e kedvem a magyar néptánchoz is. Én a néptánc iránt riporteri munkám során kezdtem érdeklődni, hiszen sok kultúrműsorról tudósítottam az utóbbi időben. Másrészt mindig is különlegesnek éreztem a magyar táncot, pörgős ritmusai, látványos lépései egyetlen másik tánchoz sem hasonlíthatók. Azt gondoltam, miért ne próbálnám meg. Van még mit fejlődnöm, de úgy érzem, menni fog – nyilatkozta lapunknak Marko.
Csete Hajnalkának utoljára gyerekkorában volt lehetősége néptáncolni.
– Szívem visszahúz a gyökerekhez, s örülök, hogy Szemesi Róbert megalapította a tánccsoportot. Gyerekkoromban úgy indultam iskolába, hogy nem tudtam horvátul, ma meg töröm a magyart. Örülök annak is, hogy részese lehetek egy közösségnek, ahol anyanyelvemen beszélhetek. A tánccsoportban nagyon pozitív a légkör, jó hangulatban telnek a próbák, sokan érezzük úgy, hogy nagy szükség volt már az ilyen tevékenységre – tudtuk meg Hajnalkától.
A táncosokat kezdetben saját soraikból toborozták, majd úgy döntöttek, nemzeti hovatartozástól függetlenül teret adnak mindenkinek, akit érdekel a magyar népi kultúra.
– Úgy véljük, a kisebbségi kultúregyesületek célja nemcsak összetartani az egy nyelvet beszélő, közös nemzeti múlttal rendelkező embereket, hanem emellett a kultúrájukat aktívan is terjeszteni környezetükben, és nem csupán nézőként, hanem aktív résztvevőként is bekapcsolva őket – mondta Szemesi, hozzátéve, az együttes tagjainak egy része nem magyar származású, ami nem gátol senkit abban, hogy megosszák egymással a magyar tánc és zene örömét.
Ezúton is arra buzdítana mindenkit korosztálytól, nyelvtudástól, nemzetiségtől függetlenül, akit érdekel a magyar néptánc, társuljon be hozzájuk, táncoljon, tanuljon, vigadjon velük.
