A laskói Petőfi Sándor Kultúregyesület népi tánccsoportja öt éve működik Ognjenović Kettős Zsuzsanna vezetésével. A mindössze fél évtizede fennálló együttes kitartó munkájának köszönhetően gazdag repertoárral büszkélkedhet, és számos fellépést tudhat maga mögött.
A Laskói Általános Iskola keretei között már harminchét éve működik tánccsoport. Ognjenović Kettős Zsuzsanna tanárnő hozta létre annak idején, és az első táncokat is ő tanította be.
Az iskola öt évvel ezelőtti nyolcadik osztályát olyan táncos lábú gyerekek alkották, akik tovább szerették volna fejleszteni népitánc-tudásukat – Zsuzsa tanárnő természetesen támogatta őket e törekvésükben. A csoportot ekkor vette szárnyai alá a laskói Petőfi Sándor Kultúregyesület, és ekkor kérték föl a magyarországi Kiss Gábort – aki a csúzai Csárdás koreográfusa is –, hogy foglalkozzon a laskói fiatalokkal.
A művészeti együttesnek jelenleg húsz aktív tagja van, a laskóiak mellett várdaróciak is táncolnak, többnyire közép- és általános iskolásokról van szó, de egyetemista is van közöttük.
A laskói Ferenc Dorisz tavaly fejezte be a középiskolát az eszéki HMOM Központban. Jelenleg az eszéki J. J. Strossmayer Egyetem hallgatójaként még több időt kell tanulásra szánnia, de a népi táncot és a csoporton belüli baráti kört továbbra sem hanyagolja el.
– A tánc és a jól összekovácsolódott társaság egyaránt fontos számomra, valamint a próbákon eltöltött idő és az is, hogy tánctudásunkat bemutathatjuk a nagyközönségnek – mondja Dorisz.
Hasonlóképpen vélekedik barátnője, Molnár Ilonka is, aki szintén a tánccsoport legidősebb tagjai közé tartozik. A lányok elmondták, különösen a budapesti és a tengerparti vendégszerepléseket szeretik, egyrészt az utazás öröme, másrészt amiatt, hogy minél több ember előtt bemutatkozhatnak, de hozzátették, ugyanolyan nagy örömmel lépnek színpadra szülőfalujukban, Laskón is.
Öt év alatt nyolc koreográfia
Az öt év alatt nyolc táncot tanultak be, többek között székit, felcsíkit, bagit, palatkait, dél-alföldit. Igyekeznek a hazai közönségnek minél több koreográfiával „szolgálni” az egész Kárpát-medencéből, és bemutatni, milyen sokszínű a magyar néptánc. A tanárnő hozzátette, szeretnének egy hazai tánckoreográfiát is betanulni, így amint vége lesz az idei fellépés-özönnek, neki is állnak egy baranyai tánc tanulásának.
Szereplésekben nincs hiány, évente 25-30 fellépésre kerül sor. Ebben a hónapban vendégszerepeltek a Harkányi Szüreti Fesztiválon, 28-án pedig Somberekre utaznak, szintén szüreti rendezvényre. A pécsi Határon Túli Magyarok Fesztiválján ugyancsak részt vettek, erre is ebben a hónapban került sor. Három éve látogatnak el nyaranta Budapestre, a Vendégségben Budapesten nevet viselő rendezvényre, a mohácsi busójárásnak pedig öt éve vendégfellépői, a tánccsoport alakulása óta. Ezenkívül több határ menti településen megfordultak már, volt vajdasági fellépésük is, és bemutatkoztak a tengermelléken is, Pulán és Rijekában. Előadásaik sikerének a titka a jó vezetők mellett a fiatalok néptánchoz való hozzáállásában, a hagyományok megbecsülésében és szeretetében rejlik. Sok időt fordítanak gyakorlásra, különösen a fellépések előtt. A tanév folyamán hét közben nehezen tudják összeegyeztetni a próbákat, így az utóbbi időben szombat reggelenként gyűlnek össze, de a nyári szünetben sokkal több időt szentelnek a táncnak. A budapesti vendégszereplés előtt három héten át naponta tartottak táncpróbákat, melyeknek színvonalas produkció lett az eredménye.
A csoport néhány tagja a tánc mellett zenével is foglalkozik
A csoport valamennyi tagja számára egyaránt fontos a tánc, de az ének és a zene sem áll távol tőlük. Néhányan közülük komolyzenei tevékenységet is folytatnak. A várdaróci Bíró Roni hegedülni tanul, méghozzá nem is akármilyen szinten. Harmadik osztályos korában kezdett el játszani a vonós hangszeren, jelenleg pedig a Váci Zeneművészeti Szakközépiskolában mélyíti el tudását.
– Kollégiumban lakom, és csak hétvégenként vagyok itthon, amit többnyire táncpróbával és fellépéssel töltök – mondja Roni, aki a laskói mellett a várdaróci csoportban is táncol. Ha olyan rendezvényre kerül sor, amelyen mindkét együttes fellép, úgy tervezik a programot, hogy mindkettőben legyen ideje szerepelni.
A táncegyüttes másik zenésze Bicó János, aki a néptánc mellett a rock műfajban leli örömét.
– Miután ötödikes koromban megkaptam a villanygitáromat, egy ideig zeneiskolába is jártam, de azóta autodidakta vagyok – mondja János.
Nemcsak gitározik, hanem énekel, sőt még zenét is szerez, amit előadói tehetségének köszönhetően be is tud mutatni közönség előtt. Többször közreműködött már iskolai rendezvényeken, a kopácsi Ki mit tud?-on pedig első helyezést ért el rockegyüttesével, ahol saját számot adtak elő.
A hetedik osztályos Magos Márk két éve táncol, a kitartó gyakorlásnak köszönhetően hamar átesett a kezdeti nehézségeken, és mára oszlopos tagja a csapatnak.
– Van pár barátom a hatodik osztályból, akik szintén ügyes táncosok, remélem, mihamarabb csatlakoznak hozzánk ők is – mondta Márk.
Továbbra is működik tánccsoport a laskói iskolán belül is, amelyet szintén Zsuzsa tanárnő vezet.
Büszkén mondja, hogy az iskola elsőtől hatodik osztályos tanulói között talán nincs is olyan, aki ne táncolna.
– Ott sajátítják el a csárdást, a ridát, a forgásokat, így amikor hatodik- hetedik osztályos korukban „áthelyezzük” őket a tánccsoportba, már rendelkeznek a kellő alapokkal – nyilatkozta a tanárnő.
Az általános iskolai zenei és néptánc-oktatásnak köszönhetően a gyerekek az alapok ismeretével és kiváló ritmusérzékkel felvértezve kerülnek a tánccsoportba, ahol már minden figyelmüket az újabb táncok elsajátítására fordíthatják. Ennek, és elsősorban a fiatalok hozzáállásának köszönhető, hogy a laskói népi táncegyüttes öt év alatt ilyen színvonalas tánccsoporttá nőtte ki magát, amit gazdag repertoárja, a temérdek fellépés és természetesen a közönség visszajelzései bizonyítanak.
{fcomments}
